+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

Mielőtt ingatlant kíván ajándékozni, érdemes megismerkednie az ajándékozás alapvető szabályaival. Tekintettel arra, hogy jelenleg az egyenes ági rokonok között és a házastársak között az ajándékozás illetékmentes, gyakori a családon belüli ingatlanok ajándékozása. Ismerkedjünk meg a legfőbb szabályokkal. Az illetékekről bővebben a cikk végén, a 6. pontban olvashat.

1. Az ajándékozás fogalma

Az Új Ptk. 6:235-237 § szabályozza az ajándékozási szerződés szabályait.

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolog (ingatlan, ingóság, készpénz, takarékbetétkönyv, bútor, művészeti alkotás, gyűjtemény, jog, követelés stb.) tulajdonjogát mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen átruházza, a megajándékozott pedig a dolgot átveszi.

2. Ingatlan ajándékozás többletszabályai

Ingatlan ajándékozása esetén szükséges továbbá a dolog birtokának átruházása és kötelező a szerződést írásba is foglalni, amit az ügyvéd ellenjegyezésével lát el. Ingatlan ajándékozásánál a tulajdonjog megszerzésének feltétele, hogy a földhivatal átjegyezze a tulajdonjog-változást.

Az ajándékozási szerződésben meg kell jelölni az ajándék értékét, és szükséges, hogy a megajándékozott az ajándékot elfogadja, ennek hiányában a szerződés nem jön létre. Az ajándékozás ugyanis kétoldalú szerződéssel történik: az ajándékozó ellenszolgáltatás nélkül dolog tulajdonjogának átruházására vállal kötelezettséget, míg a megajándékozott elfogadó nyilatkozatot tesz, és ennek alapján köteles a dolog átvételére.

Az ingatlan ajándékozási szerződéshez ugyanazok az alaki és tartalmi kellékek szükségesek, mint az ingatlan adásvételi szerződéshez. A vételár feltüntetése helyett az ingatlan ajándékozási szerződésből az ügylet ingyenességének ki kell tűnnie.

3. Termőföld ajándékozása

A mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld ajándékozását a Földtv. 12. §-ának (2) bekezdése csak a közeli hozzátartozó (a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) részére, továbbá az állam, az önkormányzat és az egyházi szervezetek részére engedi meg.

4. A teljesítés megtagadása

A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

Ingatlan ajándékozásnál a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

Amíg a tulajdonjog átszállása ily módon meg nem történik, addig a Ptk. elég széles körben engedi meg a teljesítés megtagadását. Például alapot adhat erre az ajándékozó élethelyzetének változása vagyoncsökkenés, jövedelemvesztés, vagy akár egészségromlás miatt, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában bekövetkezett változás – például a családi vagy baráti kapcsolatok megromlása, bizalomvesztés, sérelem elszenvedése -, feltéve, hogy emiatt a szerződés teljesítése a közfelfogás szerint sem várható el.

5. Mikor lehet az ajándékot visszakövetelni?

A még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti:

  • annyiban, amennyiben arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és ez nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását.
  • ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására. (pl: életére tör)
  • ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta utóbb véglegesen meghiúsult és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. (pl: ígérete ellenére mégsem kötött házasságot a megajándékozott)

Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

A tulajdonjog átszállása után, – vagyis ingatlanoknál a tulajdonjog földhivatali bejegyzését követően – már csak konkrétabban meghatározott okok alapján lehet helye az ajándék visszakövetelésének, feltéve, hogy az ajándékozott tárgy (ingatlan) vagy a helyébe lépett érték még megvan. Az ajándékozó létfenntartása érdekében csak a még meglévő ajándék követelhető vissza, míg a sérelem és a feltevés meghiúsulása esetén az ajándék helyébe lépett érték (pl. az eladásából származó pénz vagy az értékén vásárolt más dolog) is. Az elköltött vételár már nem fogható fel meglévő értéknek. A bírói gyakorlat szerint olyan esetben, amikor a pénz ajándékozása kifejezetten egy ingatlan megvásárlása végett történt, az ajándék tárgyának magát a megvásárolt dolgot (ingatlant) kell tekinteni.

A létfenntartás veszélyeztetettsége: ezt nem lehet kizárólag az ajándékozó pillanatnyi anyagi helyzete alapján vizsgálni, az átmeneti nehézségek nem adnak alapot a visszakövetelésre. Együtt kell vizsgálni az ajándékozó éppen fennálló vagyoni helyzetét és jövőbeli kilátásait, vizsgálni kell életkorát, egészségi állapotát, stb.

A súlyos jogsértés: egyaránt lehet büntető- vagy polgári jogi, például becsületsértés, személyhez fűződő jogok vagy családi jogi kötelezettség megszegése.

Kizárja az ingatlan ajándék visszakövetelése lehetőségét az, ha a jogsértés elkövetésének időpontjában már nincs meg sem az ajándékba adott ingatlan, sem az annak helyébe lépett érték, továbbá az is, ha az ajándékozó megbocsátotta a sérelem okozását. Megbocsátásnak számít az is, ha az ajándékozó a visszakövetelés jogával hosszabb ideig nem élt.

Feltevés végleges meghiúsulása: a feltevés értelemszerűen jövőbeli eseményre, állapotra, magatartásra vonatkozhat. A feltevés fogalmának nem felelnek meg az ajándékozó esetleges reményei, elképzelései, hanem az ajándékozás körülményeihez, a felek egymás közötti viszonyához és a jövőre vonatkozó terveikhez képest ésszerűnek és konkrétnak kell lennie. A gyakorlatban leginkább az élettársi vagy házassági kapcsolat tartós fennmaradására vonatkozó feltevés meghiúsulásával lehet találkozni, például akkor, ha az egyik házastárs szülője a házastársak közös tulajdonába adott ajándékul egy ingatlant, vagy gyermeke házastársának nagy értékű ingó dolgot ajándékozott. A visszakövetelést általában akkor lehet indokoltnak elfogadni, ha e jog gyakorlása a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyaira tekintettel a társadalmi közfelfogás szerint indokolt.

Az ajándék visszakövetelésére a jogszabály határidőt nem állapít meg. Az ebből eredő méltánytalanság orvoslását szolgálja a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a visszakövetelésről való lemondásnak számít az, ha az ajándékozó e jogával megfelelő ok nélkül hosszabb időn át nem él.

Szokásos mértékű ajándék: jelentősége lehet annak, hogy milyen alkalomból történt az ajándékozás. Szokásos mértéket meg nem haladó ajándék az, mely nem gazdagítja a megajándékozottat oly mértékben, hogy visszakövetelése anyagi és erkölcsi szempontból indokolt lenne. Az értéket illetően a bírósági gyakorlat gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak.

Amíg a visszaadás meg nem történik, a megajándékozott sajátjaként használja a dolgot és értékcsökkenéséért akkor sem felel, ha az az ő hibájából történt. Ingatlannál az értéknövelő beruházások révén a többletértéket el kell számolni és meg kell téríteni.

A visszakövetelés joga személyhez kötött jog, ezért a jogutódokra nem száll át. A jogutód (örökös) nem jogosult az ajándék visszakövetelésére, azonban az ajándékozó által már megindított pert folytathatja.

6. Ingatlan ajándékozási illeték

Jelenleg az egyenes ági rokonok között, (szülő-gyermek) illetve örökbe fogadó-örökbe fogadott között és a házastársak között az ajándékozás illetékmentes.

Az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

Az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást főszabályként az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9 %.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.

Vállalom ingatlan adásvételi szerződése elkészítését, az ingatlan adásvételének teljes lebonyolítását. Bízza ügyét nagy tapasztalattal rendelkező, gyakorlott ügyvédre.
Elérhetőségeimet megtalálja a Kapcsolat oldalon.