VÁLTOZNAK A TERMŐFÖLD ÖRÖKLÉSÉNEK SZABÁLYAI 2023.01.01-TŐL
A termőföld öröklésének szabályai 2023.01.01-től jelentősen változnak. Nézzük először egy kicsit az alapokat.
Termőföld öröklésének alapjai
Termőföldet örökölhetünk törvényes öröklés vagy végrendeleti öröklés útján.
A törvényes öröklése rendje nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, vagyis a Földforgalmi törvény szerinti területszerzési korlátozás nem érvényesül, tehát akár a törvényben meghatározott korláton felül is tulajdont szerezhetünk törvényes öröklés szerint.
Végrendeleti öröklés esetén, ha az örökös az örökhagyónak nem törvényes örököse, hanem például barátja, vagy egyéb távoli rokona, úgy a hagyatéki eljárás keretein belül az eljáró közjegyző megkeresi a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervet, aki dönt arról, hogy jóváhagyja-e a végrendelet alapján a tulajdonszerzést vagy sem.
Végrendeleti öröklésnél ugyanis már alkalmazni kell a Földforgalmi törvény termőföldszerzési korlátozásait, így nem földműves örökös esetében a már birtokában lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg az egy hektárt. Földműves örökös esetén a termőföldszerzési korlát: a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg a 300 hektárt.
Amennyiben az örökléssel a fenti területi korlátozásokat az örökös meghaladja, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az öröklés jóváhagyását és az öröklésre a Polgári Törvénykönyv szerinti törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.
Amennyiben az örökhagyónak nincs törvényes örököse, úgy az örökös a Magyar Állam lesz. Ha a megtagadás folytán a Magyar Állam örökli a földterületet, akkor a végrendeleti örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege a földterület értékbecslésben megállapított értéke, amelyből le kell vonni az Államot, mint örököst terhelő hagyatéki terheket (pl. temetés költség, az örökhagyó tartozásai). Az értékbecslés elkészítéséről és a kártalanítás megfizetéséről a tulajdonosi joggyakorló gondoskodik a tulajdonszerzést követő 60 napon belül.
Annak érdekében, hogy valóban az örököljön utánunk, akit mi szeretnénk, és ne például a Magyar Állam, olyan végrendeletet kell készítenünk, ami mindezekre a szabályokra figyelemmel van. Érdemes ezért a végrendeletet olyan ügyvéd előtt megtenni, aki a végrendelet elkészítésekor megvizsgálja, hogy a végrendeletben megjelölt örökös földszerzése nem áll-e korlátozás alatt, és valóban megszerezheti-e a termőföldünket. Forduljunk olyan ügyvédhez, aki jól ismeri a termőföld öröklésének szabályait.
Termőföldek elaprózódása
A rendszerváltást követően a kárpótlási jegyek időszakában sokan jutottak földterülethez olyanok, akik nem a mezőgazdaságból éltek. Az így megszerzett termőföldek jó részét a tulajdonosok haszonbérbe adták. A rendszerváltáskori kárpótlási jegyek útján szerzett termőföldek öröklése során napjainkban egyre nagyobb problémát jelent ezen termőföldek elaprózódása.
Termőföldek öröklésénél gyakori probléma ugyanis, hogy az örökhagyó gyermekei
nem állapodnak meg abban, hogy a termőföldet csak az egyik gyermek örökölje, hanem minden gyermek tulajdonrészt szerez benne, így egy-egy földterületnek 3-4, vagy akár több tulajdonosa is lesz.
Cél a termőföldeken fennálló közös tulajdon megszüntetése, illetve a közös tulajdon kialakulásának megakadályozása
A 2020 évi. LXXI törvény (a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről) (Foktftv.) a termőföldek elaprózódását, a közös tulajdon felszámolását tűzte ki célul.
Ez a törvény fontos változást hoz a termőföldek öröklésében 2023. január 1. napjától.
A 2022.12.31. napját követően meghalt örökhagyók termőföldjének öröklésére vonatkozik.
Nézzük, mik ezek a változások a termőföld öröklésének szabályozásában.
Termőföld öröklésének főbb szabályai 2023.01.01-től
Öröklés útján a termőföldeket vagy azok tulajdoni hányadait nem örökölheti 2023.01.01-től több örökös.
2023 januárjától már nem kerülhet örökléssel osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az örökhagyó kizárólagos tulajdonában állt.
A jogalkotó négy lehetőséget biztosít az örökösöknek:
- osztályos egyezséget kötnek egymással az örökösök,
- az örökösök az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházzák akként, hogy ezzel közös tulajdon nem keletkezik,
- az örökösök egyben értékesítik az ingatlant
- vagy az örökösök az ingatlant (örökrészt) ingyenesen felajánlják az államnak.
Nézzük a fentieket kicsit részletezve:
- A közjegyző előtti hagyatéki eljárás során az örökösök részére lehetőség van arra,hogy egymás között megállapodjanak abban, hogy az egyes örökösök mely vagyontárgyakat örökölhessék. Így például köthetnek olyan osztályos egyezséget, hogy egy örökös örökli a termőföldeket, a többi örökös pedig az egyéb vagyontárgyakból részesül (pl: lakás, gépjármű, készpénz, bankszámla megtakarítás) Abban az esetben, ha több termőföld van, akkor az egyik földterületet az egyik, a másik földterületet pedig a másik örökös kapja. Fontos, hogy egy földterületet csak egy örökös örökölhet!
- Az örökösök átruházhatják az ingatlant az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre is, a lényeg itt is az, hogy csak egy termőföld szerző legyen.
- Ha az örökösök egyben értékesítik az ingatlant, akkor ilyenkor az eladó az örököstársak közössége lesz, és a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést is meg kell küldeni a földhivatalnak. Az örököstársak közössége tagjai közbenső jogszerzők lesznek.
- Az államnak történő ingyenes felajánlás esetén ugyan az örökösök semmit nem kapnak a földért cserébe, de ugyanakkor mentesülnek az adminisztrációs költségek és ügyintézés terhei alól, valamint adót/illetéket sem kell fizetniük a nem kívánt terület után.
Ha a fenti lehetőségek nem vezetnek eredményre, úgy a törvényes örökösök megöröklik a termőföldet/tulajdoni hányadot, de 5 éven belül a termőföldet
a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont az ingatlan megosztásával vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján meg kell szüntetniük.
Amennyiben minden örökös igényt kíván tartani az adott földre, úgy lehetőség van arra, hogy a földterületet a fent említett törvény rendelkezései alapján a d) pont szerint megosszák. Azonban ha a kialakítandó parcellák nem érik el a törvényi minimum terület nagyságot, úgy ez a módszer nem alkalmazható. Ha viszont az örökösök között van, aki mezőgazdasági termelésből él, a törvény szerint bekebelezheti a többiek részét, de legalább a bekebelezett területek értékbecsléssel megállapított árát ki kell fizetnie a többi örökösnek.
Ha az örököstársak 5 éven belül nem szüntetik meg a közös tulajdont a fentiekben részletezett eljárások egyike útján, úgy a tulajdoni hányad kényszerértékesítésére kerül sor. Ezen kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg a földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában.
