A mai jogrendszerek alapelve, hogy az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg.
A törvény csak akkor jelöli ki az örököst, ha az örökhagyó nem nyilvánította ki végakaratát, vagy a végakarat
a hagyatékot nem meríti ki. Ekkor lép életbe a törvényes öröklés rendje.
Alapfogalmak
Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás. Az öröklés a tulajdonos
személyében alanyváltozást eredményez.
Örökhagyó: az elhunyt személy (meghalt tulajdonos) akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás
következik be.
Hagyaték:az örökhagyótól halála esetén jogutódaira átszálló egész vagyon, vagyontárgyainak, valamint polgári
jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége.
Örökös: az örökhagyó egyetemes jogutódja, az örökhagyó vagyoni jellegű jogainak és kötelezettségeinek, vagy
azok meghatározott hányadának új tulajdonosa.
Hagyomány: az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező legtipikusabb jogutódlás, amelynek jogosultja a
hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében is
osztoznia kellene.
Meghagyás: az örökhagyó végrendeletében valamely örököst vagy hagyományost kötelezettséggel terhel, amelynek
követelésére azonban a kedvezményezett nem válik jogosultá.
Kötelesrész: az örökhagyó legközelebbi rokonainak illetve házastársának a törvény szerint járó minimum részesedése,
az örökhagyó vagyona terhére. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész
alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
2012. szeptember.
20 válasz
Tisztelt dr. Bizik!
Édesanyám unokatestvére végrendeletében úgy rendelkezett, hogy hagyatékának 20%-át én, két unokatestvérem és unokaöcsém pedig 40, 30, illetve 10%-át örököljék. Ezenkivől, mint családi emléket, rám hagyta dédanyám kis arany karóráját, amit utolsó találkozásunk alkalmával 2014 szeptemberében át is adott nekem.
Én több mint 20 éve külföldön élek és bár minden évben több hetet-hónapot töltök Magyarországon, egyedül élő unoka-nagynénémnek nem nagyon tudtam segitségére lenni öreg napjaiban. Ezért úgy gondoltam, hogy az örökséget visszautasitom. Ezt egy nyilatkozat formájában ez év januárjában meg is tettem.
Szeptember 1 és 28 között megint otthon leszek, de úgy értesültem, hogy az örökösödési tárgyalást csak szeptember 29.-ére hivták össze. Az idézés szövegéből és a mellékelt tájékoztatásból úgy tűnik, hogy nyilatkozatomat ki kell hogy egészitsem egy “átruházási nyilatkozattal” (a 40%-ot öröklő unokatestvérem javára mondanék le, mert ő foglalkozott nagynénénkkel) és mert nem tudok részt venni a tárgyaláson meg kell valakit biznom hogy engem képviseljen. Mivel azonban a végrendelet megváltoztatását kérem, családtag, vagy örököstárs nem képviselhet. Vagyis hivatalosan megbizott jogi képviselőt kell biztositanom, egyébként a változtatási javaslatot semmisnek tekintik.
Az interneten tájékozódva úgy értem, hogy ez esetben az ügyvédi munkadij általában a hagyatéki ügyérték 1%-a. Lehetsége, hogy arra vagyok kötelezve, hogy több ezer (több tizezer?) forintot fizessek, még akkor is, ha lemondok mindenről. Szerintem ez nincs rendjén. Nincs valami más megoldás?
T. Katalin!
Köszönettel megkaptam levelét.
Amennyiben kívánja, a hagyatéki tárgyaláson tudom Önt képviselni, természetesen ennek díja van, ingyen nem tudok eljárni az Ön képviseletében. Kérem, hogy a szabadságolások miatt aug. 17-től keressen a 0620-3415708-as számon, vagy emailben, hogy tisztázhassuk a részleteket, amennyiben közreműködésemet kívánja a hagyatéki eljárásban.
Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd
Üdvözletem!
2015.okt.4-én meghalt a nővérem 84 éves volt. Mivel sem gyermeke sem házastársa nem volt 3 fiú testvére az örökös. Megkaptam a hagyatéki tárgyalásra az idézést, melyhez egy magánvégrendelet fénymásolata van csatolva, amiben az áll, hogy a 40 m2 lakást és a benne található minden ingóságot a bátyám felesége örökli az évek óta tartó betegségek miatti gondoskodásért, bátyámra pedig a haszonélvezeti jogot hagyta. Az öcsém és én nem kapunk semmit.
A magánvégrendeletet nagy valószínűséggel a nővérem írta kézzel, melyen feltüntette a nevét, születési dátumát, lánykori nevét, édesanyja nevét és a lakcímét is, ahol a végrendelet készült, de nincs rajta aláírás. Szerepel viszont tanúként két szomszéd. Közjegyző által nincs hitelesítve.
Kérdésem: érvényes-e így a végrendelet?
Köszönettel: György
T. György!
Csak személyes konzultáció keretében tudok ebben az ügyben jogi tanácsot adni, látnom kell az iratot. Várom hívását a 0620-341-5708-as mobilszámomon. T. dr. Bizik Zsófia ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnö!Az elhunyt szeretett férjem után ma volt meg a hagyatéki tárgyalás.A családiházunk az egyetlen fiunké lett/tujdonosa/ Én meg örökös haszonélvezeti jogot kaptam a cs.házunkra.A fiamnak az elsö házasságábol van két nagykoru gyermeke.Második házasságábol is egy 7 éves kislány.A családi házat, amibe most laknak mi vettük nenkik.Mellé még dupla nagy garázst,és jo helyen lévö épitési telket is vettunk.Én azt szeretném a fiammal megbeszélni, hogy ezt a mi családi házunkat/mivel mostmár ö a tulajdonos,én meg haszonélvezö ,mig élek/hogy a két nagy gyermekének a mi cs.házunkat ajándékozza nekik oda.Lehetséges ez? És milyen anyagi vonzata van? Mi is szeretnénk adni amit mi a férjemmel 57éven át összekapartunk, Jusson nekik is belöle. Velunk nagyo jok a nagy unokák, apjáékkal már nemigzi a kapcsolat.És mivel ott csak 1kislány van..mindent maguknak szeretnének. És ha én már nemleszek mivel 74 éves vagyok már..mégis lessz valamijuk
Bizok azért a kisfiamba, hogy rááll, hogy a mi családi házunkat a két nagy gyerekének ajándékba nekik adja,Ebben kérem a tanácsát..amit elöre is meg köszönök.Tisztelettel:Ilonka.
T. Ilonka!
Mindenki a saját vagyonával rendelkezhet. Ha Önnek van megtakarítása, vagy egyéb vagyona, szándéka szerint készíthet végrendeletet vagy pl. ajándékozási szerződést, és odaajándékozhatja pl. az unokáinak. Egyenesági rokonok illetékmentesen ajándékozhatnak egymásnak.
A fia ugyanígy, saját döntése szerint ajándékozhat pl. 1-2 vagy mindhárom gyermekének, ha szeretne. Ha közös megállapodásra szeretnének jutni és ebben, vagy a szerződések elkészítésében szeretnék igénybe venni közreműködésemet, kérem, bizalommal forduljanak hozzám, és hívjanak a 0620-3415708-as mobilszámomon. Üdv. dr. Bizik Zsófia ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő! Azt hallottam, hogy ingatlan adás-vételnél a vételárat nem lehet kp-ben kifizetni, csak banki átutalással.Tisztelettel kérném válaszát, hogy ez valóban így van-e, ha igen mióta.Köszönettel várom válaszát, Emőke
Kedves Emőke!
Lehet készpénzben is fizetni a vételárat. Üdv. dr. B.Zs.ügyv.
Tisztelt Ügyvédnő!
Az alábbiakkal kapcsolatban kérem a segítségét:
édesanyám 2016.08.11-én, 91 éves korában hunyt el. Öreg kora és egészségi állapota miatt ápolásra szorult, ami miatt 2011-ben Budapestről oda költöztem hozzá. Életének utolsó fél évében gyámságom alatt állt. Hagyatékként lakása maradt utána. A lakás szüleim közös tulajdona volt. Édesapám halála után az ingatlan apai örökségét testvérem tőlem megvásárolta. Testvérem 2008-ban elhunyt, feleségét és fiát hagyva hátra.
Édesanyám 2008-ban közjegyző előtt a gondozása miatt engem, a lányát tette meg örökösnek.
Kérem segítsen, hogy ebben az esetben a hagyatéki tárgyalás során engem mire kötelezhetnek az ingatlannal kapcsolatba, mivel jelenleg is abban élek.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Érdeklődő !
Köszönöm levelét. A leírtakból az állapítható meg, hogy Ön az ingatlan fele részbeni tulajdonosa vagy hamarosan az lesz. Bár felmerülhet a testvérének a köteles része. Ez függ attól, hogy milyen fajta szerződésben vállalta az édesanyja gondozását. Az ingatlan másik részének tulajdonosa a testvérének a fia. A pontos tulajdoni arány majd a hagyatéki eljárásban kerül megállapításra. Osztatlan közös tulajdonuk van. Ezt meg lehet szüntetni, vagy úgy hogy az egyik tulajdonos kifizeti a másik tulajdonost, vagy értékesítik az ingatlant és a vételárat megosztják tulajdoni hányadaik arányában.
Tisztelettel: dr. Bízik Zsófia ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő!
Sógornőm férje elhunyt ez év február 14.-én. Ingatlanuk egy lakótelepi lakás 50-50 % tulajdonjoggal. Az elhunytnak van egy lánya aki részére ki kell fizetni az apai részről a köteles részét. Úgy tudom, hogy ez a rész az elhunyt 50% tulajdonának a fele. Az lenne a kérdésem, hogy a lakás vásárlásának megvételi összegének vagy a mostani értékének az apa 50% nak a fele illeti meg?
Erre kérném a válaszát. Köszönettel: Anikó
Tisztelt Hölgyem!
A hagyatéki leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni. A jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány az ingatlannak az adott időpontban (tehát a hagyatéki eljáráskor) fennálló forgalmi értékét tartalmazza.
A kötelesrész nem a fele, hanem annak a harmada, mint ami a törvényes öröklés szerint járna a gyermeknek. Leveléből nem derül ki, hogy miért a kötelesrésszel számol. Kötelesrész esetén azt pénzben kell megváltani, és a juttatáskori értéken kell számolni a kötelesrész alapját.
Tisztelettel: Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő! Szeretnénk megtudni, hogy törvény szerint ki vagy kik örökölhetnek nagyapám testvérének halála esetén.A néninek a férje elhunyt, gyermeke nincs.Nem élnek már sem a szülei sem a testvérei.Már a testvérei gyerekei közül is vannak akik már nincsenek közöttünk. Válaszát előre is köszönöm!Tisztelettel:József
Tisztelt József!
Ha az örökhagyónak se gyermeke, se férje nincs, akkor elvileg a szülei örökölnének, mivel a szülei már nem élnek, ezért a szülei leszármazottai örökölnek egyenlő részben. Ha ők meghaltak, akkor a kiesett testvéreknek járó részt azok leszármazottai kapják meg.
Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia, ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő!
Édesapám halála után került elő egy végrendeletet, amiről a hagyatéki eljáráson kiderült, hogy érvénytelen. Az élettárs, így kiesett az öröklésből,viszontaz elmúlt hét év alatt a beteges édesapám részére nyújtott segítségért költségtérítést követel. Nem voltak bejegyzett élettársak, nem kötöttek eltartási szerződést. Az édesapám sajat tulajdona volt minden ingatlan és ingóság. Közös szerzeményük nem volt. Jogos-e a túlélő élettársnak bármilyen követelés.
Tisztelt Andrea!
Az élettárs ebben az esetben hagyatéki igénnyel élhet. Azonban az örökhagyó tartozásai körében a személlyel kapcsolatos tartozásként csak azoknak a szolgáltatásoknak az ellenértéke érvényesíthető, amelyekért a szolgáltatást nyújtó ellenszolgáltatást nem kapott. Az élettárs, a házastárs által nyújtott tartás esetén – törvényes támogatási kötelezettségére figyelemmel – csak az együttéléssel szükségszerűen velejáró tevékenység kereteit meghaladó tartási szolgáltatásért érvényesíthet hagyatéki hitelezői igényt. Az élettársi jogviszony tartalmát kitevő támogatási kötelezettséget meg nem haladó gondoskodás és ápolás nem tekinthető olyan szolgáltatásnak, mely az élettárs hagyatéki hitelezői igényét megalapozza. (BH 2005. 141.)
Személyes konzultáció szükségessége esetén kérem hívjon a 0620-3415708-as mobilszámomon.
Tisztelettel:
Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd
Tisztelt Dr. Bizik Zsófia!
Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. Testvérem tavaly év végén meghalt. A férje és a kiskorú gyermeke az örökösei.
néhány évvel ezelőtt Apukám halálakor megörököltük a szülői házat 50/50 százalék arányban Anyukám haszonélvezeti jogával terhelve.
A házban Anyukám és Én ,kiskorú gyermekem és az élettársam lakunk. Az ingatlannal kapcsolatos felújításokat mindig Én és Anyukám álltuk. A nővérem egy másik saját tulajdonú ingatlanban lakott ami a férje és az Ő nevén van…de hiteltartozás van rajta.
A kérdésem az,hogy ki fogja örökölni a nővérem tulajdoni hányadát a szülői házból? Megváltható e a tulajdoni rész és milyen feltételekkel?
Az hagyatéki végzéshez kirendelt értékbecslő által megadott forgalmi értékből hogyan tudom kiszámolni a kifizetendő részt a haszonélvezeti jog csökkentésével.. Mert Anyám és a családom az ingatlanban szeretnénk maradni,eladni nem akarjuk..csak egyszerűen a későbbi öröklések miatt nem szeretnék további keveredést a két család között.
Előre is köszönöm szíves válaszát!
Üdvözlettel:
T. Júlia!
Testvére halála után – amint írja – a férje és a gyermeke örököl. Ez minden, a testvére tulajdonában volt vagyontárgyra, így a szülői házrészre is igaz. Így Ön a sógorával és az unokaöccsével kerül közös tulajdonba. Mivel a hagyatéki eljárásban Önök nem –legfeljebb hagyatéki hitelezőként – léphetnek fel, csak egy külön eljárás keretében szüntethetik meg a közös tulajdont. Erre akár peren kívül vagy polgári perben van lehetőség. Mindenképpen személyes konzultációt javaslok a részletek pontosítására. A haszonélvezeti jog értékének kiszámításához az ingatlan értékére és a haszonélvező életkorára van szükség.
A konzultáció időpontjának egyeztetése érdekében mobilszámom: 0620-3415708
Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd
Tisztelt ÜgyvédnŐ!
2009-ben a nővérem és a húgom 1/2-ed és 1/2-ed arányban saját pénzükből vásároltak egy lakást, melyre Édesanyám javára holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítottak.2017. június elsején sajnos elhunyt a nővérem, majd 2017 október 31-én a húgom. Az illetékes közjegyző múlt novemberében keresett meg. Akkor még a nővérem hagyatéki ügyében, majd mikor értesült a húgom elhalálozásáról kérte, hogy a hagyatéki előadót tájékoztassam arról , hogy a két hagyatéki ügyet szükséges összevonni. A kérésnek eleget tettem. Ez év február végén a közjegyző telefonon megkeresett és azt a tájékoztatást adta, hogy a hagyatéki tárgyalás időpontját kitűzte és Édesanyámmal együtt március 26-án jelenjünk meg az irodájában.A hagyatéki eljárás díját 125.000 Ft-ban jelölte meg, mely összeget vigyem magammal. A kérdésem arra irányul ki mlyen mértékben örököl? Édesanyám az örökrészét át szeretné adni nekem . Melyik megoldás célszerűbb anyagi vonzata miatt? Az ajándékozás? A lemondás?, vagy a visszautasítás? Továbbá kicsit magasnak tartom a közjegyző által közölt eljárási díjat. Mit lehet ilyenkor tenni?
Üdvözlettel: Cseremin Péter
T. Péter!
Mindkét testvére után elsősorban a gyermekeik örökölnek egymás között egyenlő arányban. Leszármazó hiányában a házastárs az örökös. Ha az sincs, a szülők következnek a törvényes öröklésben. Ha édesapjuk már korábban elhunyt, helyette az ő további gyerekei, azaz a testvérek örökölnek A kiesett (elhunyt) testvér helyén az ő gyerekei/unokái lesznek az örökösök. Ha testvérei készítettek végrendeletet, akkor az abban megjelölt örökös fog örökölni. Lemondani csak az örökhagyó életében az örökhagyóval írásban kötött szerződésben lehet, tehát ez nem jöhet most szóba, visszautasításnál nem lehet megjelölni, hogy ki örököljön maga helyett, automatikusan az ön törvényes örökösei (pl. gyermekei) következnek a sorban. A lehetséges megoldás az ajándékozás, ami már a hagyatéki tárgyaláson megtörténhet, ekkor a közjegyző már aszerint adja át a hagyatékot, vagy azt követően külön ajándékozási szerződéssel. T. dr. Bizik Zsófia ügyvéd