54 év után 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv. Az átállás kihívásai egyaránt érintik a magánszemélyeket és a társaságokat.
Legfőbb változások, melyek érintik a gazdasági társaságokat:
Az új polgári kódex magába foglalja a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket is, amit korábban külön társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmazott
A társaságok esetében általános szabály, hogy a 2014. március 15-ét követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg a cég köteles az új kódex rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni. „A végső határidő a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok esetén 2016. március 15., kkt. és bt. esetén viszont csak egy éves a türelmi idő: 2015.március 15. Társasági döntés hiányában a végső határidőig a Gt.-t lesz hatályos, utána viszont már az új Ptk.-t kell alkalmazni.”
Vannak azonban fontos kivételek, mint a vezető tisztségviselők harmadik felekkel szembeni felelőssége. Az ezen felelősséget rögzítő szabály már 2014. március 15-én hatályba lép, így ezen időponttól kezdően a vezető tisztségviselők a jogviszonyukkal okozott károkért a társaságukkal egyetemlegesen felelnek a károsulttal szemben, tekintet nélkül arra, hogy a társaságuk a fentiek szerint már áttért-e, vagy sem az új Ptk. alkalmazására.
A betéti társaság (bt.) fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) is: a beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak a vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért.
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) meghatározása sem változik, így a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért. Lényeges változás ugyanakkor, hogy a szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a törzsbetétek összegét, a törzstőkét. Korábban a kft. kötelező minimális törzstőkéje 500 ezer forint volt.
Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tőzsdére. A tőzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem előírás a részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése.
A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. A pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor el kell érnie az alaptőke 30 százalékát.
2014. március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy.
Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a társasági határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e bekezdés nem alkalmazható.
A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles a jogszabályváltozás miatti változást is azon átvezetni.
Azok a cégek, amelyek határidőre nem teljesítik ezt a kötelezettséget, a cégbíróság részéről törvényességi felügyeleti eljárásra számíthatnak. Ennek keretében várhatóan először felszólítás lesz, később pedig, – ha ez nem vezet eredményre – bírság. Ha a cég erre sem reagál érdemben, akkor a cégbíróság intézkedik a cég törléséről, és a működését felfüggeszti.
A törvény a gazdasági társaságokról szóló rész végén szól a befolyásszerzésről, amelynek szabályait a zrt.-re és a kft.-re kell alkalmazni. Aki ezekben a társaságokban megszerzi – akár közvetlenül, akár közvetetten – a szavazatok háromnegyedét, az köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.
A bírósági közzétételtől számítva 60 napon belül bármelyik tag kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tulajdonos az ő részét vegye meg. Az ár a piaci érték, de a vételárnak el kell érnie a cég saját tőkéjének az eladásra kínált üzletrészre eső részét.
A kft-k feltőkésítése
Az egyik, sokszor említett változás a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke követelményének 3 millió forintra emelése. A feltőkésítés eldöntése akár két évig, 2016. március 15-ig is halasztható, feltéve hogy ezen időpontig nem kerül sor a kft. társasági szerződésének módosítására. Ha a társasági szerződés ezen időpont előtt módosul, akkor a kft.-nek a minimális törzstőke szempontjából is igazodnia kell az új Ptk-hoz és tőkeemelésről (vagy kkt-vé, illetve bt-vé történő átalakulásról) kell döntenie.
Már létező társaságok esetében tehát a törzstőkét csak 2016. március 15-ét követően kell emelni. Így a cég akár két évig is működhet a csökkentett törzstökével.
A szigorúnak tűnő követelmény teljesítésére az új Ptk. meglehetősen rugalmas kereteket hagyott. Így, még amennyiben a kft-nek dönteni is kell a tőkeemelésről, a 3 millió forintra történő tőkeemeléshez szükséges készpénz hiánya nem rántja ki a szőnyeget a tagok alól. A tőkeemelés tényleges befizetése az új Ptk. alapján ugyanis elnyújtható: a Gt.-vel ellentétben nem kötelező a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbetét felét befizetni, emellett a cégbejegyzéstől számított 1 éven túli (akár több éves) befizetési határidő is előírható a teljes befizetésre. A hitelezők érdekeinek védelme érdekében ugyanakkor a kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a tagokat megillető, ki nem fizetett nyereség a tagok által már teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ez az osztalékfizetési tilalom széles körű, ugyanis ezen időszakban a társaság nemcsak osztalék, de más jogcímen – pl. menedzsment díj, alapanyag vételár, bérleti díj – sem teljesíthet kifizetést a tagoknak. Az osztaléktilalmon túl a hitelezőket védi az a szabály is, amely szerint a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk erejéig személyesen kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Az új szabályok szerint március 15-től már csak a megemelt összeggel lehet új kft.-t alapítani, míg a régieknek – a hatályba lépéstől – két évük van a tőke felemelésre. Ha egy kft. nem kíván törzstőkét emelni, akkor átalakulhat bt.-vé, vagy pedig kkt.-vé ( ez utóbbi azonban meglehetősen költséges és időigényes könyvvizsgálót is igénylő eljárás).
Könnyítés ugyanakkor a kft. alapításánál az, hogy nem kötelező befizetni egészében a törzsbetéteket. A tagok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a törzsbetétetek mekkora hányadát kötelező pénzben letenni, és a többit az éves nyereségekből töltik fel. A feltöltésre azonban csak 3 év áll rendelkezésre.
Az alaptőkéhez való nem pénzbeli hozzájárulást – az apportot – úgy szabályozza az új Ptk., hogy az lehet követelés is, amennyiben azt az adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. Azt azonban nem engedi meg a törvény, hogy valaki az apportot „ledolgozza” a társaságban.
Az apport értékét a társaság tagjainak kell elfogadniuk. Azok, akik a szolgáltatáskori értéknél nagyobb értéken fogadták el az apportot, az ebből eredő kárért ugyan úgy felelnek, mint aki azt értéken felül beadta a társaságba.
A feltőkésítés problémájára a Ptké. 13. § (2) bekezdése értelmében nem csak a Gt. 154–158. § szerint alkalmazható, a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával, illetve a törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés megvalósításával történő megoldások révén adható válasz. Nagy könnyebbséget jelenthet a mai tőkeszegény időkben az új Ptk. 3:162. §-ának segítségével való tőkeemelés lehetősége is.
A tőkeemelés nem pénzbeli betét rendelkezésre bocsátásával (apport) is történhet. Bármilyen vagyoni értékű dolog tulajdonjoga, vagy kapcsolódó jog lehet ez, de vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, vagy átalakulhat olyan gazdasági társasággá (pl. betéti társaság), amelynél nincsen minimálisan előírt jegyzett tőke.
A törzstőke-emelésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia és társasági szerződés módosításról nem határozhat. Ha ugyanis társasági szerződés módosításról határoz bármilyen okból (pl. székhely változás, vagy a tag lakcímének változása), akkor már köteles az Új Ptk rendelkezéseivel összhangba hozni a létesítő okiratot, kft esetén ez pedig – ahogy fent erről már írtam – szükségszerűen tőkeemelést jelent, ha a tőke nem éri el a hárommillió forintot.
Nem kell befizetni a bankba a tőke különbözetet, mert a tőke rendelkezésre bocsátása a társaság házipénztárába történő befizetéssel is teljesíthető.
A jegyzett tőke emelése történhet – többek között:
– a korábbi eredmény terhére, eredménytartalékból (tehát a kft. saját nyereségéből is jegyzett tőkét emelhet)
– tagok pénzbeli hozzájárulásából
– tagok apportjából (tehát például ingatlan vagy gépjármű)
A törzstőke emelés módjai 3 millió forintra
- Banki pénzmozgás nélkül, a Kft pénztárába történő befizetéssel
- Apporttal, pénzbeli kifizetés nélkül tárgyi eszközzel vagy szellemi alkotással
- Készpénzes banki befizetéssel
Nézzünk néhány példát, hogy milyen módon lehet teljesíteni a törvényi kötelezettséget!
Jegyzett tőke emelése tagi hitelből
Nagyon sok cég rendelkezik „tagi kölcsönnel” (sok esetben problémát is okoz a cégeknek), amely a legtöbb esetben nem más, mint a készpénzhiány rendezésére szolgáló intézmény, amellyel a könyvelők többsége szabadon garázdálkodik. A jegyzett tőke emelésének egyik lehetősége lehet a tagikölcsön-állomány igénybevétele erre a célra. Természetesen ennél a megoldásnál figyelemmel kell arra lenni, hogy ez a lépés a magánszemély részéről egy elengedett követelés lesz, ami a hatályos szabályoknak megfelelően illetékfizetési kötelezettséggel jár, vagyis nem a legolcsóbb megoldása a jegyzett tőke emelésének.
Jegyzett tőke emelése tőketartalékból
A gazdasági társaságoknál rendelkezésre álló szabad tőketartalékot használhatjuk fel a jegyzett tőke emelésére.
Jegyzett tőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával
A jegyzett tőke megemelésének legegyszerűbb módja, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják. Ez egyrészt történhet a már meglévő tagok pluszhozzájárulásával, amely akár a szavazati arányt és tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben. Másrészt történhet új tag (ok) bevonásával is, akiknek az anyagi segítségével megtörténik a jegyzett tőke emelése a törvényben előírt minimális értékre.
Jegyzett tőke emelése barterváltó segítségével
A barterváltó készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, melynek a felhasználása igen sokrétű, bár Magyarországon még nem terjedt el annyira a használata.
Nem pénzbeli hozzájárulás: lehet minden vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő jog vagy egyéb vagyoni értékű jog. Így tehát lehet ez egy ingatlan, számítógép, bútor, kiadói vagy szerzői jogok, szabadalom, vagy éppen bérleti jog, ha a tag annak jogosultja. Fontos kritérium azonban, hogy csakis olyan dolog, jog lehet, ami forgalomképes, azaz, el lehet adni. Egy haszonélvezeti jog ezért nem vihető be egy cégbe. Nem lehet továbbá apport a tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalása sem. Vagyis például az, hogy valaki a cég ügyvezetője lesz és ellátja az ezzel kapcsolatos nem kevés munkával és felelősséggel járó teendőket, nem apportálható a cégbe, ez nem lehet az alapításkori vagyonhoz való hozzájárulása.
Fontos, hogy amit beviszünk a társaságba, az a társaság, a cég vagyona lesz, vagyis mi magánszemélyként már nem rendelkezünk vele sajátunkként. Fontoljuk meg hát, hogy milyen apportot viszünk be egy cégbe!
A vezető tisztségviselők a jövőben fokozottabb felelősséggel kötelesek eljárni:
6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért]
„Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
A vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni, 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. alapján a károsultnak lehetősége lesz a Társaság mellett a vezető tisztségviselő perbe hívása egy eljárás keretén belül.
A vezető tisztségviselő a cég jogutód nélküli megszűntekor is felel a hitelezők kielégítetlen követeléseiért. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vezető tisztségviselő – a fizetésképtelenség beállta után – nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit.
A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók (döntéshozó szerv) hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselők az e minőségükben kifejtett tevékenységükért felelősséggel tartoznak. Ez a felelősség eltérően alakul a jogi személlyel, illetve harmadik személyekkel szemben.
A vezető tisztségviselő által harmadik személyeknek okozott kárért való felelősség a szerződésen kívül okozott (deliktuális) kárért való felelősség szabályai szerint alakul. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a belső viszonyokban, azaz a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott (kontraktuális) kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
A két kártérítési alakzat között lényeges különbség van.
A szerződésen kívül okozott kárt akkor kell megtéríteni, ha a károkozó magatartása felróható volt, azaz ha a károkozó nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította. Ha azonban a felróhatóság megállapítható, a károkozó teljes kártérítésre köteles. Ez az alapelv érvényesül tehát a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott kár esetében (ekkor a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel).
A szerződésen kívül okozott kárért való felelősséghez képest szigorúbban alakul a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség, amely a vezető tisztségviselő jogi személlyel szembeni kárfelelősségére vonatkozik.
Az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősséget szinte objektív alapokra helyezi, ugyanis ebben az esetben nem a felróhatóság a zsinórmérték. A kontraktuális kárfelelősség során a károkozó csak igen szűk körben mentesülhet a kár megtérítésének kötelezettsége alól. A károkozó csak akkor mentesülhet a felelősség (és így a kár megtérítése) alól, ha bizonyítja, hogy:
1.) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amely
2.) a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható, és
3.) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
Ezt a szigorú felelősséget a kár alacsonyabb mértékének megtérítése enyhíti. Teljes kártérítés helyett fő szabályként csak a közvetlen károkat kell megtéríteni a károsultnak. A teljes kártérítés részét képező egyéb károkat vagy elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult (itt fordul a bizonyítási teher!) bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Teljes kártérítés automatikusan csak szándékos szerződésszegés esetén áll fent.
A vezető tisztségviselő jogi személlyel szembeni fokozottabb felelősségét az indokolja, hogy e tisztség elvállalása tudatos döntés eredménye, így a vezető tisztségviselőtől is fokozottabb gondosságot követel meg
Az első felelősség alóli kimentő feltétel az, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény (1.) okozta. Vezető tisztségviselő esetében az ellenőrzési körülmény a jogi személynél ellátandó ügyvezetési tevékenységet foglalja magába, azaz a jogi személy irányítási feladatairól van szó. Az természetesen, hogy pontosan, feladatokra lebontva mit kell érteni irányítási feladatkör alatt, a konkrét gazdálkodó típusától, méretétől és tevékenységétől is függ, ezért nem adható rá egységes, mindenkire alkalmazható felsorolás.
A második kimentő feltétel szerint ez a külső körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható.(2.) Itt a kérdés a szerződéskötés időpontjának értelmezése a vezető tisztségviselő esetében. A vezető tisztségviselői megbízatás rendszerint hosszú időre, sok esetben határozatlan időre születik. Ez a körülmény a vezető tisztségviselő javára kedvez, hiszen a vezető tisztségviselő megbízásakor valószínűleg a legtöbb külső, évekkel későbbi körülmény nem látható előre. Az új Ptk.-hoz fűzött kommentár szerint a bírósági gyakorlatra marad a szerződéskötési időpontnak a helyes értelmezése a vezető tisztségviselők esetében, amely esetlegesen nem a vezető tisztségviselői megbízatás kezdetéhez lesz köthető, hanem a károkozó magatartás elkövetéséhez.
A kimentéshez harmadik feltételként azt kell a vezető tisztségviselőnek bizonyítania, hogy az adott helyzetben általában nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa (3.)
Tehát az ügyvezető személyes vagyonával felel, ha társaság nevében eljárva kárt okoz, de nem felel a cég szerződésszegése esetén (nem-fizetés, hibás teljesítés stb.).
Ahogyan a Gt., úgy az új Ptk. is rendelkezik a felmentvény adásának lehetőségéről. Ez egy taggyűlési határozat, amely elfogadja, illetve jóváhagyja az ügyvezető előző üzleti évben végzett tevékenységét. Felmentvény birtokában az ügyvezető mentesül a társasággal szemben fennálló felelősség alól. Új szabály, hogy felmentvényt akkor is lehet adni, ha a társasági szerződés vagy alapító okirat nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.
Szintén újdonság, hogy a társaságtól megváló ügyvezető üzleti év közben is kérheti felmentvény kiadását. A felmentvény ellenére is felel viszont a társaságnak a vezető tisztségviselő, ha kiderül, hogy a felmentvény adásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
Összeférhetetlenség
Az ügyvezetők – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – nem szerezhetnek társasági részesedést, és nem lehetnek vezető tisztségviselők olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben ügyvezető. Ha az ügyvezető új vezető tisztségviselői megbízatást fogad el, a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag. Az ügyvezető és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó szerződéseket.
2014. március 27.
