Dr. Bizik Zsófia ügyvéd

Özvegyi jog II.

Özvegyi jog az ági (családi) vagyon és a köteles rész esetében

 

  • Özvegyi jog ági vagyonon – mikor örököl a család, mit kap a házastárs a családi vagyonból?

Mit jelenet az ági vagyon?

Az ági vagyon = az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről (vagy a testvérről, ha ő is korábban a közös szülőktől örökölte vagy ajándékba kapta) öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy.

Az új Ptk. szabályai ezen a területen nem változtak, tehát: az ági (családi) jellegű vagyon tulajdonjogát szülők vagy a testvér, ill. a testvér leszármazói öröklik, akiktől ez a vagyon származik, de ezen az örökhagyó özvegyét holtig tartó haszonélvezeti jog (özvegyi jog) illeti meg.

 Meddig lehet igényelni az özvegyi jog megváltását ági vagyon esetében?

 Fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben mindkét fél (házastárs és a rokon is) bármikor kérheti a haszonélvezeti jog (özvegyi jog) megváltását, időbeli korlát nélkül.

DE: nem igényelhető az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben.

  Ági (családi) vagyonon levő özvegyi jog megváltása esetén mekkora rész illeti a házastársat?

A megváltás esetén az ági vagyon egyharmada igényelhető az ingó és ingatlan vagyonon. Ugyanakkor az örökösök méltányos érdekét kölcsönösen figyelembe kell venni, különösen a megváltás időpontjának megválasztásánál.

  • Özvegyi jog és a kötelesrész

Mikor kap a házastárs kötelesrészt?

 Kötelesrész akkor illeti meg az elhunyt házastársát (és a leszármazót és a szülőt is), ha az elhalálozáskor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában törvényes örökös lenne.

 Mi a kötelesrész alapja? Mely vagyon alapulvételével számolják ki a köteles részt?

 A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, és az az ingyenes adomány, amit az elhunyt bárkinek korábban 10 éven belül juttatott (a dolog értéke az az érték, amennyit akkor ért, amikor megkapta az ajándékozott).

DE: Nem tartozik a kötelesrészhez:

  • az elhunyt halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes ajándék;
  • az az ajándék, amit az örökhagyó akkor adott, amikor még a kötelesrészre való jogosultság nem állt fenn;
  • a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
  • a házastárs vagy az élettárs, és a leszármazó tartására fordított összeg;
  • az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
  • az az ajándék, amiről az örökhagyó kijelentette, hogy a köteles részbe nem számít be, az nem számítható hozzá az érintett saját köteles részének alapjához.

FONTOS tehát, hogy a házastársat illető köteles rész alapjának kiszámításánál az elhunyt által a halálát megelőző 10 évben adott ingyenes adományt hozzá kell adni a hagyaték értékéhez. Tehát például, ha egy gyermek a halált megelőző 10 éven belül egy kocsit vagy egy lakást kap az elhunyttól, akkor annak az értékével együtt kell kiszámolni a köteles rész alapját.

 Mekkora a köteles rész mértéke?

A kötelesrész a törvényes örökrész egyharmada.

(A régi Ptk.-ban a törvényes örökrész fele volt.) A kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül.

Az új Ptk. szerint tehát a házastársat leszármazó mellett megilleti a kötelesrész: azaz törvényes örökrészének egyharmada. Ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor kötelesrészt nem az egész hagyaték alapján kell kiszámítani. Ebben az esetben a köteles rész alapjába nem kell beleszámítani az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak értékét. Ezen kívül, ha a túlélő házastárs két szülő mellett örököl, akkor a hagyaték fele részének egyharmada jár köteles részként a túlélő házastársnak. Ha a házastárs egy szülő mellett örököl, akkor a hagyaték háromnegyed részének egyharmada jár a túlélő házastársnak.

A házastársat és a bejegyzett élettársat haszonélvezőként is megilleti kötelesrész. Törvényes öröklés esetén (végrendelet hiányában) haszonélvezeti jogot két esetben örököl házastárs:

  • leszármazók mellett az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, továbbá
  • az estleges ági vagyonon.

 

Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. Házastársát az örökhagyó az általános taxatíve felsorolt okokon kívül (pl. érdemtelenség, erkölcstelen életmód, bűncselekmény, stb.) házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

Mikor kaphatja meg az örökös azt a vagyontárgyat, amin a házastárs haszonélvezeti joga (özvegyi joga) van?

Ha a vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillető haszonélvezeti jog terheli, a vagyontárgyat a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.

 A kötelesrész iránti követelés azonban nem dologi jogi igény, hanem kötelmi jogi igény, azaz nem automatikusan jár a jogosultnak az öröklési jog szabályai szerint, hanem perben érvényesíthető követelés, melyet az 5 éves elévülési időn belül lehet követelni, és amelyet főszabályként pénzben, minden tehertől és korlátozástól mentesen kell kiadni. A kötelesrész iránti igényről tehát a bíróság dönt, vagy peren kívül a hagyatéki eljárásban is megállapodhatnak a felek a kötelesrészi igény kifizetéséről.

Vállalom a hagyatéki eljárás teljes lebonyolítását, képviselet ellátását a hagyatéki tárgyaláson, végrendelet készítését. Bízza ügyét nagy tapasztalattal rendelkező, gyors és gyakorlott ügyvédre kedvező áron.
Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon a Kapcsolat linkre kattintva.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük