+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

Az özvegyi jog:  házastárs és a bejegyzett élettárs öröklése

Özvegyi jog általános szabályai

 

  • Az özvegyi jog a régi Polgári Törvénykönyv szerint – mit jelentett az özvegyi jog 2014 előtt?

Az özvegyi jog szabályai sokat változtak 2014. március 14. után, az új Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésével.

Korábban a házastárs vagy bejegyzett élettárs csak akkor örökölhetett, ha az örökhagyónak nem volt gyermeke. A haszonélvezeti jogot a házastárs vagy bejegyzett élettárs akkor kapott, ha a gyerekekkel együtt örökölt, vagy ha volt ági örökös.

Ha az elhunytnak voltak gyermekei, akkor az ingó vagy ingatlan dolgot a leszármazók örökölték, de a túlélő házastárs minden vagyonra haszonélvezeti jogot kapott. Ági, azaz rokoni öröklés esetén a túlélő házastárs az ági vagyontárgyak haszonélvezetét is megkapta.

 Ezt nevezték el özvegyi jognak. Az özvegyi joga volt a mind a túlélő férjnek, feleségnek és bejegyzett élettársnak is. Mindemellett a régi szabályok szerint, ha valaki több mint tizenöt évig együtt élt az elhunyttal, akkor a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakat megkapta, tehát azt a család ági öröklés útján nem kaphatta meg. Ha a túlélő házastárs vagy a bejegyzett élettárs újra megházasodott vagy új bejegyzett élettársi kapcsolatot kötött, akkor a haszonélvezeti joga megszűnt.

  • Özvegyi jog az új Ptk. szerint – hogyan változtak az özvegyi jog szabályai?

Az új Ptk.-ban a hagyaték összetételének átalakulása, a család szerkezetében bekövetkezett és demográfiai természetű változások miatt az özvegyi jog szabályai sokat módosultak. Manapság egyre gyakoribb a készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír stb. öröklése illetve az ingó dolgok sokkal hamarabb elhasználódnak, mint korábban, ezért a haszonélvezeti jog kiüresedett. A családi viszonyokban bekövetkezett változások is a haszonélvezeti jog öröklése ellen szólnak. Ilyen például, ha az elhunyt korábbi házasságából született gyermekeinek és újabb házastársának érdekei ütköznek.

Az új Ptk. ezért a túlélő házastárs, bejegyzett élettárs törvényes öröklési helyzetét megreformálta:

  • A házastárs vagy bejegyzett élettárs csak az elhunyttal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra kap özvegyi jogot. A jogszabály ezzel a rendelkezéssel kívánja biztosítani a túlélő házastárs számára azt a lehetőséget, hogy megszokott környezetében maradhasson a társa halála után is.
  • A hagyaték többi részén a házastárs, bejegyzett élettárs a leszármazókkal együtt egy gyerekrésznyit örököl, tehát annyit kap, mint amennyit az elhunyt egy gyermeke örököl.
  • Ha a házastárs újra házasságot köt, akkor az özvegyi joga nem szűnik meg.
  • A leszármazók a túlélő házastársa haszonélvezeti jogát nem korlátozhatják és nem válthatják meg. A haszonélvezet megváltása a túlélő házastárssal, bejegyzett élettárssal szemben a régi Ptk.-hoz hasonlóan továbbra sem igényelhető a gyerekek által, de az özvegy bármikor kérheti.

 

Mikor örököl csak a házastárs (bejegyzett élettárs) a törvényes öröklés szabályai szerint?

A hatályos Ptk. szerint a túlélő házastárs, bejegyzett élettárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése (pl.: lemond, kitagadják, stb.) esetén lesz egyedül törvényes állagörökös az egész hagyatékon.

Mi a helyzet akkor, amikor a szülő és a házastárs (bejegyzett élettárs) együtt örököl?

 Ilyen esetben az öröklési rend kissé bonyolultabbá vált. Az új Ptk. szerint, ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor a házastársa, bejegyzett élettársa nem egyedül lesz állagörökös, hanem vele együtt örökölnek az örökhagyó szülei is az alábbi rend szerint: A korábban közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat ebben az esetben is a túlélő házastárs örökli, míg minden egyéb hagyaték felét a házastárs, másik felét pedig a szülők öröklik fejenként egyenlő arányban. Viszont a szülőket megillető törvényes örökrészen a házastársnak, bejegyzett élettársnak nincs haszonélvezeti / özvegyi joga. A szülők egymás között fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha az egyik szülő kiesett, akkor annak a részét egyenlő arányban örökli a túlélő házastárs és a másik szülő.

A szabályok változásának egyik oka az, hogy az idős szülő gyermeke halálával támogatóját is elveszti, másik oka pedig az, hogy a szülők gyakran jelentős segítséget nyújtanak gyermekük vagyonának gyarapodásához (lakást, autót vesznek, stb.).

Mikor nem örököl a házastárs? – Öröklésből való kiesés házastársként

A kiesés általános szabályain kívül a házastárs nem örököl akkor, ha az elhunyt halálakor nem állt fenn az életközösség és nyilvánvalónak tűnik, hogy annak visszaállítására nem volt kilátás.

A kiesésnek erre az okára az hivatkozhat, aki örökölne abban az esetben, ha a házastárs kiesik. Ezen kívül az is hivatkozhat, aki a végrendelet által rá rótt feladattól vagy tehertől mentesülne a kiesés miatt.

Bejegyzett élettársak özvegyi joga – ugyanúgy örököl a bejegyzett élettárs, mint a házastárs?

Nagyon fontos az az általános szabály, hogy ha a – törvény eltérően nem rendelkezik, akkor a

  • a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra,
  • a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra megfelelően kell alkalmazni.

Tehát mindenhol, ahol a hatályos Polgári törvénykönyv öröklési részében a házastársakra vagy a házasságra utal, ott a bejegyzett élettársat, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot automatikusan érteni kell.

A bejegyzett élettársi kapcsolat = két azonos nemű nagykorú személy bejegyzett élettársi kapcsolata.

A korábbiakban leírt szabályok tehát a bejegyzett élettársak esetében is irányadók.

Vállalom a hagyatéki eljárás teljes lebonyolítását, képviselet ellátását a hagyatéki tárgyaláson, végrendelet készítését. Bízza ügyét nagy tapasztalattal rendelkező, gyors és gyakorlott ügyvédre kedvező áron.
Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon a Kapcsolat linkre kattintva.