+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

Az elektronikus fizetési meghagyás a követeléskezelés vagy a pénzbehajtás legegyszerűbb és leggyorsabb jogi útja. A 2009. évi L. törvény megteremtette az elektronikus ún. “fmh” eljárás lehetőségét.

A leggyorsabb és leginkább költségkímélő megoldás követelésének érvényesítésére az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás. Ellentmondás hiányában hónapokig tartó bírósági eljárás nélkül, akár három hét alatt jogerős végzéshez juthat. Ezen kívül elektronikus úton egyszerűen indítható végrehajtási eljárás, ami szintén könnyíti ezt a peren kívüli eljárást. A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus közokiratként kerül kiállításra.

Ha az adós a fizetési meghagyásnak ellentmond, akkor az ügy perré alakul. A bíróságok 2-3 hónapon belül kitűzik a tárgyalást

2010. július 1-től kizárólag fmh eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ebben az eljárásban célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb peren kívüli eljárásról van szó.

Ha a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.

A korábbi szabályozás szerint a bíróságok feladatkörébe tartozott a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elintézése. Ez hosszadalmasabbá tette az eljárást, hiszen már a kérelem benyújtására való felkészüléskor minden egyes iratot több példányban le kellett másolni, a kérelmet postai úton, vagy személyesen kellett benyújtani a bírósághoz, ahol a kézi feldolgozás után hetek múlva, nem ritkán több mint egy hónap múlva került a bíró elé a kérelem. 2010. július 1-től azonban közjegyzői hatáskörbe került az eljárás, egyúttal még fontosabb újítás, hogy az elektronikus eljárásban három napra csökkent a kérelem elbírálásának határideje. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Az egymillió forintot meghaladó követelések esetén is legjobb megoldás az elektronikus fizetési meghagyás.

Az eljáró ügyvéd összeállítja a kérelmet, és elektronikus aláírásával ellátva nyújtja be a Magyar Országos Közjegyzői Kamara e-fmh rendszerébe. A közjegyző három napon belül intézkedik az ügyben, a kötelezettnek postai úton kézbesíti a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet. Amennyiben a kötelezett részéről ellentmondás nem érkezik, úgy a követelést végrehajthatóvá nyilvánítja.

A fizetési meghagyásos eljárásért eljárási díjat kell fizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb 300 000 forint. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles előlegezni, de a fizetési meghagyás által a kötelezett viseli végül a költségeit, azaz minden felmerült költséget (beleértve az ügyvédi díjat is) köteles megtéríteni a jogosultnak, ezek a költségek ugyanis a végrehajtható meghagyás részévé válnak. Amennyiben a kötelezett nem teljesít önként, a végrehajtás elrendeléséért díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint. A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő megelőlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

A követelés alapjául szolgáló minden iratot (pl. szerződés, számla, tartozás elismerő nyilatkozat stb.) gyűjtsön össze, beleérte a kötelezettnek esetleges küldött felszólításokat is. Ha nincsen semmilyen írásos bizonyítéka, ilyen esetben egyéb bizonyítékok (pl. tanú) segíthetik az igényérvényesítést.
Optimális esetben tehát, ha a kötelezett átveszi a közjegyzőtől érkező levelet, körülbelül három hét alatt jogerős fizetési meghagyás lehet az Ön kezében. Ha a kötelezett nem veszi át a küldeményt, úgy az eljárás késedelmet szenvedhet, azonban ez nem jelenti azt, hogy ebben az esetben ne lehetne jogerős a fizetési meghagyás, ugyanis a postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a közjegyzőhöz “nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtási lap elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít. A végrehajtás tipikusan az adós bankszámlájára vezetett inkasszóval kezdődik, de az adós bármely vagyona végrehajtás alá vonható az eljárást szabályozó törvényi feltételekkel.

Nem érvényesíthető a követelés fizetési meghagyás útján, ha még nem lejárt követelésről van szó, vagy ha nem pénzbeli követelésről van szó. Akadály az is, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, idézési címe.

Egyéb jogos eszközök lehetnek az igényérvényesítésre az ügyvédi felszólító levél, peren kívüli megállapodás, peres eljárás, vagy a felszámolási eljárás kezdeményezése.

A személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás nagy összegű követelések esetén az esetek nagyobb részében polgári peres eljárássá alakul át, mivel ebben az esetben az adósok általában a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élnek. Ekkor elkezdődhet a hosszabb ideig elhúzódó polgári per.

A fizetési meghagyásos eljárás kisebb összegű követelés, vagy követelések esetén jelentősen hatékonyabb, különösen abban az esetben, ha a követelés jogilag alátámasztott, tehát szerződés, befogadott számla tartozik hozzá.