A polgárok egyre gyakrabban élnek életvitel szerűen külföldi államban, vagy éppen külföldön nyitnak bankszámlát, vásárolnak ingatlant, szereznek egyéb vagyont . Magyarországon is egyre több nemzetközi vonatkozású öröklési ügy merül fel, amikor az örökhagyónak nem csupán a hazájában maradt hagyatéki vagyona. Egyre több a külföldi hagyaték öröklése.
Ön is külföldi hagyaték öröklésében vagy külföldi vonatkozású öröklési ügyben érintett? Ügyvédként sok ilyen külföldi hagyatékot érintő öröklési eljárásban segítek ügyfeleimnek kiigazodni a jogszabályok bonyolult hieroglifájában.
Európai Öröklési Rendelet
- augusztus 17. napjától alkalmazandó a 2012-ben elfogadott Európai Öröklési Rendelet (650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) (röviden: Európai Öröklési Rendelet, továbbiakban: Rendelet). A Rendelet kettő tagállamra – Írországra és Dániára – nem terjed ki, a többi Európai Uniós tagország alkalmazza.
Az Európai Öröklési Rendelet megalkotásának célja az volt, hogy a nemzetközi vonatkozású öröklési ügyekben érintett örökösök lehetőleg ne kényszerüljenek az egyes hagyatéki vagyontárgyak helye szerinti valamennyi uniós államban külön-külön öröklési eljárások megindítására. Ehelyett az örökhagyó bárhol fellelhető hagyatéki vagyonának jogi sorsa egy eljárásban kerüljön rendezésre. Az így hozott öröklési határozatot vagy okiratot a többi uniós tagállamban is fogadják el, ahol az örökhagyónak vagyona található.
Az Európai Öröklési Rendelet nem helyezi hatályon kívül az egyes tagállamok nemzeti Polgári Törvénykönyveiben vagy más jogszabályaiban megtalálható öröklési jogszabályokat.
A rendelet a külföldi vonatkozású öröklési ügyek három fő kérdését szabályozza.
- joghatóság kérdése: tehát hogy az örökléssel kapcsolatos jogi eljárásokat melyik uniós tagállamban lehet majd lefolytatni, azaz melyik tagállam bíróságának, közjegyzőjének vagy más szervének lesz majd eljárási jogosultsága.
- alkalmazandó jog meghatározása: tehát hogy melyik tagállam anyagi jogát, jogszabályait kell alkalmazni az ügyben
- szabályozza még az egyes uniós tagállamok bíróságai, közjegyzői vagy más hatóságai által öröklési ügyekben meghozott határozatok (pl. hagyatékátadó végzések) tagállamok közötti kölcsönös elismerését. Bevezeti az Európai Öröklési Bizonyítványt.
Joghatóság és alkalmazandó jog
Mind az alkalmazandó jog, mind pedig a bíróságok és más hatóságok eljárási jogosultsága (joghatósága) fő szabály szerint attól függ, hogy az örökhagyónak halálakor hol van a szokásos tartózkodási helye, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az örökhagyónak mi volt az állampolgársága. A szokásos tartózkodási hely szerinti államnak az öröklési jogszabályai alapján kell rendezni az elhalt hagyatékának jogi sorsát, akár uniós tagállamról van szó, akár az Európai Unióhoz nem tartozó harmadik államról. Ha az örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási helye szerinti állam uniós tagállam, akkor rendszerint ennek a bíróságai, közjegyzői vagy más hatóságai rendelkeznek eljárási jogosultsággal.
A Rendelet mind az alkalmazandó jog, mind pedig a joghatóság szabályozása tekintetében az örökhagyónak a teljes vagyonát egységként kezeli.
Dönthetünk-e az alkalmazandó jogról?
Bizonyos feltételekkel igen. Ha valaki előre gondoskodni kíván vagyonának sorsáról, és végrendeletet készít, akkor a Rendelet szerint abban kikötheti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását vagyonának öröklésére. Ilyen kikötés esetében az ő elhalálozását követően nem a halálakori szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogát, hanem az általa kikötött állampolgársága szerinti állam jogát fogják alkalmazni. Ha valaki élni kíván e kikötés lehetőségével, mindenképpen célszerű erről kifejezetten és egyértelműen rendelkezni a végrendeletben. Ha valakinek két vagy több állampolgársága is van, akkor bármelyik állampolgársága szerinti állam jogát kikötheti.
Kiegészítő joghatóságként az öröklés egészében a Rendelet lehetővé teszi, hogy ha a szokásos tartózkodási hely nem egy uniós tagállamban volt, de a) az örökhagyó tagállami állampolgár, vagy b) a hagyatéki eljárást megelőző 5 éven belül változott meg a szokásos tartózkodási helye, akkor az ügyben a hagyatéki vagyontárgyak fekvésének helye szerinti tagállam hatóságai járhatnak el. Mindezek hiányában pedig a hagyatéki vagyontárgy fekvésének helye szerinti tagállam hatósága járhat el az adott vagyontárgy tekintetében.
Európai Öröklési Bizonyítvány
Az Európai Öröklési Bizonyítvány intézményét is a Rendelet vezeti be. Ez egy olyan közokirat, amelyet egységes forma szerint állítanak ki, és az a többi tagállamban is egységesen alkalmas az abban feltüntetett személy örökösi mivoltának, illetve a hagyatékkal kapcsolatos egyéb jogainak közhiteles igazolására.
Harmadik országban található külföldi hagyaték (nem EU)
Amennyiben a külföldi hagyaték nem olyan államban van, amelyre vonatkozik az Európai Öröklési Rendelet, akkor az öröklésre vonatkozó eljárás bonyolultabb lehet. Ilyen esetben meg kell nézni, hogy az adott állammal a Magyar Államnak van-e a hagyatéki ügyekre vonatkozó jogsegélyegyezménye. Ha ilyen egyezmény létezik, akkor a hagyatéki eljárásra illetékes államot, illetve az alkalmazandó jogot is ez a jogsegélyegyezmény határozza meg.
Általában ilyenkor a leggyakrabban az örökhagyó állampolgársága szerinti állam hatóságai jogosultak a hagyatéki eljárás lefolytatására, kivéve az ingatlanokat, mert ezek tekintetében általában az ingatlan fekvése szerinti állam hatóságai jogosultak eljárni.
Ha tehát az örökhagyó magyar állampolgár volt, akkor a hagyatéki eljárás lefolytatható Magyarországon. Ráadásul nemcsak a hazai, hanem akár a harmadik országbeli hagyatékára is. Azt, hogy a külföldi hagyatékra vonatkozó határozatot a külföldi ország hatóságai elismerik-e, a vonatkozó nemzetközi egyezmények, illetve az adott állammal fennálló viszonossági gyakorlat dönti el. Ezért előfordulhat az is, hogy a harmadik országban lévő hagyatékra külön kell hagyatéki eljárást lefolytatni az adott államban.
Külföldön tartózkodó örökösök képviseletükkel magyar ügyvédet bízhatnak meg – így nem kell többször személyesen Magyarországra utazniuk.
Ha az örökhagyó külföldön hunyt el, a halotti anyakönyvi kivonat hiteles fordítására is szükség van.
Érdemes a külföldi örökösöknek képviseletükkel megbízniuk egy tapasztalt magyar ügyvédet, aki helyettük és nevükben a szükséges intézkedéseket megteszi. Az ügyvéd a hagyatéki tárgyaláson őket képviseli, szükség esetén köteles rész iránti igényt terjeszt elő, vagy egyezséget köt a többi örökössel, akár ez által eltérve a törvényes öröklési rendtől.
A külföldi hagyaték öröklése és külföldi vonatkozású öröklési ügyekben, hagyatéki eljárásban, hagyatéki tárgyalásokon vállalom jogi képviselet ellátását annak érdekében, hogy jogait megfelelően határidőben érvényesíthesse, és a hosszú és költséges bírósági peres eljárást megelőzhesse. Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon https://bizikugyvediiroda.hu/kapcsolat/ kattintva.
