Dr. Bizik Zsófia ügyvéd
Hagyatéki eljárás megindítása

Hagyatéki eljárás megindítása, jegyző feladatai

A hagyatéki eljárás megindítása és a hagyaték leltározása, a jegyző feladatai a hagyatéki eljárásban

A hagyatéki eljárás szabályait a 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról (továbbiakban: Tv.) és a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet szabályozza. A törvény célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítsa.

A hagyatéki eljárás megindítása

A hagyatéki eljárás fő szabály szerint az elhunyt utolsó állandó bejelentett lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál indul meg, de magát az eljárást az illetékes közjegyző folytatja le. A jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány vagy egyéb bejelentés alapján értesül az örökhagyó haláláról, és ez után kövekezik a hagyatéki eljárás megindítása.

Első intézkedésként az anyakönyvi hivatal munkatársa vagy a hagyatéki előadó egy nyomtatvány megküldésével nyilatkoztatja a hozzátartozót arról, hogy van-e az elhunytnak vagyontárgya és arról, hogy nevezze meg az általa ismert örökösöket. A hozzátartozó tehát írásban nyilatkozik az általa ismert vagyontárgyakról.

A hagyaték leltározása

Amennyiben a hivatal a hagyatéki eljárás megindítása után azt állapítja meg, hogy nem rendelkezett az elhunyt leltározandó vagyontárggyal, úgy lezárja az ügyet. Abban az esetben, ha van leltározandó vagyontárgy, úgy a jegyző elkészíti a leltárt.

A Tv. szerint a hagyatékot leltározni kell, ha a hagyatékban

  1. aa) belföldön fekvő ingatlan van,
  2. ab) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,
  3. ac) lajstromozott vagyontárgy van,
  4. ad) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy

valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is.

A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és aa) méhmagzat, ab) kiskorú, ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ad) ismeretlen helyen lévő személy, ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy b) csak a Magyar Állam.

A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.

A leltározást a jegyző végzi.

Hangsúlyozandó tehát, hogy minden esetben hagyatéki leltárt köteles készíteni a jegyző, ha az örökhagyó rendelkezett ingatlannal (házzal, lakással, termőfölddel, nyaralóval, stb.), vagy 300.000 Ft összeghatárt meghaladó ingósággal, személygépkocsival, gazdasági társaságban való részesedéssel.

A több névre szóló ingóság (pl. házastárssal, gyermekkel közös lakossági folyószámla, bankbetét) összeghatártól függetlenül hagyatéki eljárás köteles.

A leltár felvételéhez be kell nyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz a szükséges iratokat, így minden esetben a halotti anyakönyv kivonatot, és az ügytől függően az elhunyt számlakivonatát, igazolást a takarékbetétkönyvről, értékpapírról, részvényről, üzletrészről, nyugdíjszelvényt, fel nem vett járandóságról munkáltatói igazolást, forgalmi engedély másolatot, a tulajdoni hányadot tartalmazó cégkivonatot, adott esetben végrendeletet, eltartási-, életjáradéki-, vagy öröklési szerződést.

Az ingóságok helyszíni leltározására (a vagyon fekvésének helyén) csak kivételesen, a jogszabályban külön meghatározott esetekben kerül sor pl. kiskorú öröklési érdeke veszélyeztetve van, csak a Magyar Állam örököl, a közjegyző vagy a jegyző azt indokoltnak tartja, ha a helyszíni leltározást kéri az örökösként érdekelt személy vagy pl. a gyámhatóság). A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket.

A hagyatéki előadó ezt követően intézkedik a földhivatali tulajdoni lapok beszerzése iránt, és beszerzi minden ingatlanra vonatkozóan az értékbecslést is.

A leltár felvételének ügyintézési határideje a tudomásra jutástól számított 30 nap.

Iratok továbbítása a közjegyzőhöz

A leltár elkészítését és az iratok beszerzését követően a jegyző továbbítja a teljes iratanyagot az illetékes közjegyzőhöz. A közjegyzőt nem választhatja meg szabadon a hozzátartozó/örökös, azt a hivatal a jogszabályi előírások alapján jelöli ki, az örökhagyó lakhelye és a halálának időpontja (attól függően, hogy melyik hónapban halt meg az örökhagyó) szerint.

Az a közjegyző az illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt; ennek hiányában, akinek működési területén az örökhagyó meghalt; ha pedig külföldön halt meg, akkor akinek működési területén a hagyatéki vagyon van. Több illetékes közjegyző közül a megelőzés elve alapján a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg.

A hagyatéki eljárásban, hagyatéki tárgyalásokon vállalom jogi képviselet ellátását annak érdekében, hogy jogait megfelelően határidőben érvényesíthesse, és a hosszú és költséges bírósági peres eljárást megelőzhesse.

Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat

 

42 Responses

  1. Tisztelt Közjegyző!Hagyatéki eljárás előtt állok, a feleségem ez év márciusában elhunyt.Az öröklakást, amelyik 50-50%-ban közös tulajdonunk volt, nagyrészt nagynéném vidéki házának árából vásároltuk, még 1967-ben. Közel 300000 Ft. vételárból kb. hatvanezer forintot fizettünk ki részletre, közös jövedelmünkből, az.OTP-nek.
    Egészségi okokból gyermekünk nem született. Előző házasságomból egy fiam született, kérdésem az, hogy egyenes ági rokonként örökölheti-e a közös tulajdonú ingatlan 50%-át, mint feleségem hagyatékát?
    Oldalági rokonok közül csak, feleségem unokatestvérei élnek. Ez esetben én örökölhetem az ingatlan 50%-át, mint feleségem hagyatékát, vagy a fiam? Tisztelettel: Balogh Ottó

    1. T. Ottó!
      Amennyiben végrendelet nincs, úgy a törvényes öröklés rendje szerint elsősorban a felesége gyermeke örököl. Ha jól értem, a feleségének gyermeke egyáltalán nincs, így leszármazó hiányában (és ha már a felesége szülei sem élnek) Ön örököl, mint házastárs. Ugyanis a jogszabály azt mondja, hogy „ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.” Az Ön fia csak az Ön halála után fogja megörökölni az ingatlant, vagy akkor, ha a közjegyző előtt most visszautasítja az örökséget az ő javára. De gondom Ön nem ezt szeretné.
      Üdv. dr. Bizik Zsófia ügyvéd

    2. Tisztelt Ügyvédnő!
      Második férjemmel közösen vásárolt lakásból örökölhet-e az előző házasságomból született lányom?A férjemmel fele-fele arány a tulajdonrészünk.Ebben a lakásban a lányom már nem is lakott velünk,mert elköltözött az apjához.A kapcsolatot 20 éve nem tartjuk vele.Ha örökölhet,mit tehetek,hogy ne örökölhessen?
      Válaszát előre is nagyon köszönöm.

      1. Tisztelt Márta!

        Ha Ön nem végrendelkezik a lánya törvényes örököse lesz. A végrendeletben azonban az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. Az örökösnek azonban ebben az esetben is jár a köteles rész. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna.
        Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
        Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
        • az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
        • az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
        • az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
        • az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
        • erkölcstelen életmódot folytat;
        • akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
        • a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
        • a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.
        A későbbi viták elkerülése végett, javaslom, hogy írjon hivatalos végrendeletet, ennek elkészítéséhez hívjon a 0620-341-5708-as telefonszámon.

        Tisztelettel: Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  2. Nagyon érdekelne, hogy a hagyatéki eljárásnak van – e törvényben meghatározott határideje amelyen belül le kell folytatni és meg kell hozni a végzést. Köszönöm.

    1. T. Tamás!
      Nincsen ilyen törvényben meghatározott pontos időtartam. Üdv. dr. Bizik Zsófia.ü.

  3. Tisztelt Ügyvéd Asszony!
    Édesapám és édesanyám nem voltak házasok, nem éltek együtt, de a születési anyakönyvi kivonatomban szerepelnek édesapám adatai. Kiskoromban még párszor meglátogatott, de kb. 10 éves korom óta nem tudok róla semmit, nem keresett. Tudomásom szerint van másik családja (gondolom, ők nem tudnak rólam). A születési anyakönyvi kivonatom másolata alapján érdeklődhetek a jegyzőnél édesapám elérhetőségéről (címéről)? Édesapám halála esetén értesít a közjegyző engem is? Ha nem, hogyan értesülhetek a hagyatéki eljárásról?
    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

    1. T. Edina!
      Önnek javaslom, hogy érdeklődjön mindenféle fórumon az édesapja holléte iránt. A közjegyző nem nyomoz utána, hogy van-e olyan leszármazó, akit esetleg a hozzátartozók nem jelöltek meg maguktól a leszármazók között. De a tulajdonjogi igények nem évülnek el, így a hagyatéki eljárástól számított 1 éven belül a közjegyzőnél, 1 éven túl pedig a bíróságtól kérheti, hogy -mint leszármazó- hagyatéki igényét érvényesíteni kívánja. Üdv. dr. Bizik Zsófia ügyvéd

      1. Tisztelt ügyvéd aszony! Olyan kérdésem lenne Édesapám 2015-ben meghalt az édesanyámal együtt éltem anövéremre iratták ajándékozási cimen a lakást én ügyvédnél voltam apám után megkaptam a köteles részt.Édesanyám ebben az évben meghalt érdeklödnék,hogy lesz -e hagyatéki hagyatéki leltár ha volt pénze vagyontárgya stb jár-e nekem a kötelesrészen felül valami.Várom szives válaszát.

        1. T. Róbert!
          Ha az édesanyjának volt bármilyen vagyona, akkor lesz hagyatéki eljárás, és ön mint leszármazó örökölhet a törvényes öröklés rendje szerint. Ez független az apuka utáni kötelesrésztől. Amennyiben személyes konzultációt szeretne a hagyatéki eljárás és teendők részletes átbeszélése érdekében, úgy időpont egyeztethető a 0620-3415708-as mobilszámomon.
          Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd

  4. Tisztelt Ügyvéd Asszony

    Édesanyánk múlt héten meghalt, de a növérem 2-3 éve mindent ajándék alapon megkapott…. hogy majd engem kifizet. Nos ez a mai napig nem történt meg. Kérdésem, hogy lesz igy is hagyatéki tárgyalás, vagy nem? Illetve a 10 éven belüli elajánfdékozott részböl nekem is járna, azt hol tudom kérni hagyatéki tárgyalás hiányában? Köszönettel:

    1. T. Gyula!

      Ha már nincsen semmi az anyuka nevén, sem ingatlan, sem gépjármű, sem bankszámla, stb., akkor nem lesz hagyatéki tárgyalás.
      A kötelesrészi igény peres úton érvényesíthető a testvérével szemben. Ennek elkerülése érdekében peren kívüli egyezségben javasolt megállapodniuk egymással.
      A részletek tisztázása és az egyezség esetleges létrehozása érdekében kérem, hívjon a 0620-341-5708-as telefonszámon személyes konzultáció egyeztetése céljából.
      Tisztelettel: Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  5. Tisztelt Dr Bizik Zsófia!
    Édesanyám halála után megkaptam az illetékes szervtől az öröklési nyomtatványt, amin nyilatkoznom kellett a hátrahagyott vagyonról és a lehetséges örökös személyéről. Benyújtottam a kért iratokat ( folyószámla kivonat, halotti anyakönyvi kivonat). Mivel nincs semmi ingó, ingatlan vagyon, ellenben folyószámla, hitelkártya tartozás a bankok felé van. ezért érdeklődnék Öntől a visszautasítással kapcsolatban. Tudomásom szerint visszautasítható a tartozás öröklése ebben az esetben is, ha nincs pozitív öröklés, viszont csak a hagyatéki végzés előtt. A Polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint A közjegyző előbb értesítést küld számomra nem pedig végzést, így is, hogy nincs pozitív, leltározandó vagyon, csak tartozás.Tehát lesz lehetőségem a visszautasításra mielőtt végzést kapnék. A kérdésem az lenne, hogy ez így megfelel-e a valóságnak és ilyen esetben mennyi lehet a közjegyzői díj összege?
    Előre is köszönöm a válaszát!
    Üdvözlettel
    Orosziné Moldován Ágnes

    1. Tisztelt Ágnes!
      Igen, lehetősége nyílik a közjegyzői eljárás során a hagyaték visszautasítására a közjegyző által meghozott végzés előtt. A hagyatéki eljárás értéke a hagyatéki vagyon értékétől függ. A közjegyzőt eljárásának díjazásárét a munkadíj és a költségtérítés illeti meg. Ennek mértékét jogszabály alapján a közjegyző állapítja meg. Pontos összeget sajnos nem tudok mondani. A hagyatéki eljárás során felmerülő közjegyzői díjról tovább olvashat a honlapomon:
      https://bizikugyvediiroda.hu/oroklesi-jog/hagyateki-eljaras-dija/
      Tisztelettel:
      Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  6. Tisztelt Dr Bizik Zsófia !
    22 évig éltem élettársi kapcsolatban, melyet jogilag tanúkkal tudok bizonyítani.2017. október 5-én szívroham következtében meghalt a párom!Halála után pár órával már jelentkezett és kulcsokért zaklatott bennünket a fia, aki 25 éve nem tartja vele a kapcsolatot, a 22 alatt egyszer sem láttam. Apja sokat szenvedett emiatt.Nem találtunk végrendeletet,a fiú az első számú örökös. Van végrendeletünk földekről, de a fiú ennek a köteles részét is viszi.Kérdésem:engem meghívnak e a hagyatéki tárgyalásra, kinek kell bemutatnom a végrendeletet,hol és hogyan nyújtsak be hagyatéki igényt ?

    1. Tisztelt Margit!
      A hagyatéki eljárást főszabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes jegyző indítja el. Javaslom, hogy az önkormányzatot keresse meg a hagyatéki eljárás megindítása ügyében. A közjegyzőnek kell benyújtania a végrendeletet és előterjesztenie hagyatéki hitelezői igényét.
      Az ügy bonyolultságára való tekintettel, kérem fontolja meg az ügyvédi képviselet szükségességét, a későbbi bonyolult peres eljárás esetleges elkerülése érdekében.
      Hagyatéki ügyekben nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédként vállalom az ügyfelek képviseletét Budapest területén a teljes hagyatéki eljárás során.
      Várom hívását a 06-20-341-5708-as telefonszámon.
      Tisztelettel:
      Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  7. Tisztelt Dr. Bizik Zsófia!

    Jelenleg egy kacifántos ügy közepén vagyunk, s felmerült egy kérdés.
    Szóval dióhéjban a következőről lenne szó. Adott egy idős házaspár (ők a nagyszüleim) két gyermekük született, édesanyám s az öccse. Történt hogy 1987 szeptemberében nagyapa az ingatlan (ez egy családi ház amiben a nagyszüleim laknak) tulajdon jogát 50%-ban nagybátyám 50%-ban nagybátyám felesége részére ajándékozta. (Vajon édesanyám tulajdonképpen már itt elesett az Őt megillető örökségétől?) 1993-ban nagyapa elhunyt. Ez után 2009-ben nagybátyám a saját 50%-át két gyermeke részére 25-25%-ban valamiféle ajándékozás címszó alatt átadta. Nagybátyám 4 hónappal ezelőtt hunyt el. (Ha jól tudom végrendelete nem volt.) Édesanyám számára csak ekkor derült ki minden amit leírtam. Nem is sejtette hogy már 1987-ben átruházásra került az ingatlan tulajdon joga, így Ő most tulajdonképpen nem is jogosult semmiféle örökségre, mivel nincs tulajdonjoga a fent említett ingatlanban. A kérdésem csak annyi hogy édesanyámnak anno 1987-ben (ekkor anyu 31 éves volt) nem kellett volna lemondó nyilatkozatot írnia hogy Ő lemond az örökségéről sógornője részére? Csak mert létezik hogy egy hibás szülői döntés miatt elessen valami az Őt megillető örökségétől? S mi van, ha kellett volna írnia lemondó nyilatkozatot? De édesanyám nem írt semmi ilyesmit. Ebben az esetben nagyapó 1987-es ajándékozása törvénytelen volt?

    Remélem nem írtam túl kacifántosan. 🙂

    Válaszát Előre is köszönöm!

    Üdv.: Flóra

    1. Tisztelt Flóra!

      Az ajándékozás sajnos túl régen történt ahhoz, hogy örökösként kifogásolni tudja azt. A nagypapa tulajdonosként a saját vagyonával maga rendelkezhetett. Ha az ajándékozás 10 éven belül történt volna, akkor ez a vagyonrész a köteles rész alapjául szolgálna. Ebben az esetben azonban erre sajnos nincsen lehetőség.
      Tisztelettel:
      Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  8. Tisztelt Dr. Bizik Mária

    Virágnak hívnak és azért írok önnek, mert páromnak elhunyt a nagynénje és két lakást és egy garázst hagyott hátra, amit úgy érzünk, hogy a leltár felvételekor kicsit túlbecsültek. 3-om örökös van. Párom másik nagynénje és annak testvére. Mivel párom anyukája már nem él ezért ő is örökös. Viszont a nagynéni szeretne lemondani a párom javára. Nagybácsi viszont szeretné a részét megkapni, amivel nincs is semmi gond. Így a párom akkor kétharmadrészt fog örökölni? Szeretnénk az egyik lakást megtartani, mert most albérletben lakunk. A kisebbikbe költöznénk nagyobbat szeretnénk eladni és abból kifizetni a nagybácsit. Lehetséges ez így ? 32,5 millió Ft-ot állapítottak meg a két lakásra négyzetméter alapján. A nagyobbik lakásra 18 milliót írtak. Annyiért képtelenség eladni és fel újításra szorul. Nem csak ez hanem a másik lakás is, amibe költöznénk. Mégha ebbe bele is megyünk a nagybácsinak több mint 10 millióFt járna akkor. Lehet fellebbezni erre a becslésre? Vagy mit kellene tennünk? Kérem segítsen. Amúgy elég mogorva ez a nagybácsi és nem is segít semmiben. Párom szervezett mindent temetést is és a lakásokat is ő rendezi. Egyedül él sem gyermeke sem felesége se senkije nincs. Csak arra vár hogy mi elrendezzünk mindent.
    Köszönöm mielőbbi válaszát.

    1. T. Virág!
      Kérjék mihamarabb az önkormányzattól az adó-és értékbizonyítvány módosítását és az ingatlanok értékének lecsökkentését. Hivatkozzanak vagy másik ingatlan adásvételi szerződésre (pl. a házban nemrég eladott másik lakás vételárára) a szerződés becsatolásával vagy a helyben szokásos alacsonyabb árakra konkrét ingatlanhirdetések tételes megjelölésével alátámasztva.
      Hagyatéki ügyekben nagy tapasztalattal rendelkezem. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy szakértő ügyvédi segítségre lenne szükségük, hívjanak bizalommal a 06-20-341-5708-as telefonszámon.
      Tisztelettel:
      Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  9. Tisztelt Dr Bizik Zsófia!
    A fiam 2017. július 21-én hunyt el. Szegeden a Mars tér 16. 1/3 alatt volt az állandó bejelentett lakása.Nem tudom ki végzi a hagyatéki eljárást…. A bonyolult körülmények miatt szeretnék végrendelkezni, annál a közjegyzőnél, aki Győrki Tamás György végrendeletét végzi. A kislányára Győrki Hannára szeretném, hagyni azt a lakást, ahol a fiam felnőtt…. de ezt a lakást a fiam és a menyem a hozzájárulásommal jelzáloggal terhelték…. szóval szeretném biztosítani, hogy az majd csak a Hannáé lehessen…de ne vesszen el… jogi megoldást keresek… ha még nem késő…
    Köszönöm Czeglédi Zsuzsa

    1. Tisztelt Zsuzsa!

      A jelzáloggal való megterhelés nem akadálya annak, hogy végrendelkezzen az ingatlanról.
      Javaslom ebben az esetben egy szakértő segítséggel megfogalmazott végrendelet elkészítését.
      Hagyatéki és végrendeleti ügyekben nagy tapasztalattal rendelkezem.
      Elkészítheti a végrendeletet akár annál a közjegyzőnél is, vagy akár fordulhat hozzám is bizalommal.
      Várom hívását a 06-20-341-5708-as telefonszámon.
      Tisztelettel:
      Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  10. Tisztelt Ügyvednő!
    2018.02.04-én elhunyt az Édesanyám. Hátrahagyott vagyona egy domaszéki ingatlan 9/20-ad része és bérleti lakásában lévő ingóságai, bútorok, háztartási kisgépek. Emellett nagyobb összegű tartozása volt, aminek pontos összegét nem tudom, 1,5-2 millió ftra becsülöm. Ikv-s lakásában bérlőként lakott , az ikv a kiürített lakás kulcsait febr.27-en várja tőlem. Hagyatéki elnárás és leltár még nem volt, a testvéremmel az öröklést visszautasitani szeretnenk. Gyerekeink mindkettőnknek vannak , de a nevükben is visszautasitassal élnénk. Anyu édesanyja és testvére is élnek. Mivel a domaszéki ingatlant ők lakják a javukra mondanánk le. Arra volnék kiváncsi, hogy az ikv-s lakást kiürítheti-e a nagynéném ( mert feltételezem én nem) vagy meg kell árni a hagyatéki végzést esetleg leltárt kell készíttetni már most? Ha nem adjuk le a kulcsokat, akkor jogosan kérnek tőlünk további bérleti díjat? Ha nem akarok abbol a lakásból megtartani semmit, akkor is köteles vagyok kipakolni? Válaszát előre is köszönöm!

    1. Tisztelt Márta!

      A lakás kiürítéséről a leendő lehetséges örökösöknek érdemes gondoskodni. Fontos lenne azonban, hogy az ügyben eljáró jegyző ezt megelőzően készítse el a lakásban megtalálható ingóságokról a helyszíni leltárt.

      Tisztelettel:

      Dr. Bizik Zsófia, ügyvéd

  11. Tisztelt ügyvédnő!A segítségét szeretném kérni egy óján ügyben hogy 10.ével ezelőtt meghaltak a szüleim én akkor tőltőttem a 18.élet koromat.És mivel én nem értettem az őrőklési jogokhozz,és azon bellül semmihezz ami az őrőkléshez fűződik igy a bátyám kisemmizet az őrőklésnél.Hamis papírral amivel állítólag lemontam az őrőkségemről ,töbszőrőssen becsapot,férrevezettet.És eddig akárkitől kértem segitséget tanácsot mindenhol elutasitottak ,nem adtak ki információt,direkt fére vezettek.stb.Tőbb ingatlanrol,szántofőldekről van szo!Ez űgyben kérném a segítségét! Tc:Hajdu Annamária!

    1. T. Annamária!
      Az Ön által jelzett „hamis papír” felhasználása büntetőjogi kategória, okirat-hamisítás, amely feltehetőleg már elévült. A rendőrségen tud feljelentést tenni, de javaslom a hagyatéki tárgyak jogi helyzetének előzetes felderítését, a hagyatéki eljárásban közreműködő közjegyző felkutatását. Sok jóval nem biztatom, túl hosszú idő telt már el.Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd

  12. Tisztelt Ügyvédnő!
    Ha egy elhunytnak volt közüzemi tartozása, ami behajtás és már levonás alatt volt, de a hagyatékira nem nyújtották be a tartozás fennmaradt igényét, ebben az esetben a hagyatéki eljárás után mégis követelhetik a tartozást az örökösön?
    Köszönöm

    1. T. Katalin!
      A szolgáltatók azt a taktikát követik, hogy díjtartozás miatt megszüntetik a szolgáltatást, így ezt elkerülendő, praktikusabb inkább megfizetni a tartozást.
      Üdv. dr. Bizik Zsófia ügyvéd

  13. Üdvözlöm!

    Az lenne a kérdésem, hogy abban az esetben ha nincs az elhunytnak sem ingatlana sem ingósága csak hitel tartozása, akkor azt minden esetben öröklik az örökösök? Van lehetőség lemondani a hagyatékról?
    Köszönöm

    1. T. Judit!
      Az örökösök a hagyaték erejéig felelnek az örökhagyó tartozásaiért. Lemondani az örökségről csak az örökhagyó életében lehet, viszont Visszautasíthatja az örökséget.
      Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd

  14. Tisztelt ügyvédnő!

    Hagyatékkal kapcsolatos kérdésem a következő lenne: A leltárba felvett ingatlanok, melyek a közjegyzőhöz kerülésekor már adásvételként szerepeltek (hamisított szerződések, érvényesen létre nem jött szerződések) érvénytelenítését hatósági szinten hol (melyik fórumon) tehetem meg? Egyebekben ezek eltitkolt vagyonok. A tulajdonváltozási bejegyzés megtörtént, hagyatéki vagyon hiánya végett (vitás ingóságok)a hagyatéki tárgyalás megszüntetve, hatósági öröklési bizonyítvány kiállításával. Hagyatéki pert nem kívánok, csupán az érvénytelenítés kinyilvánítását és eredeti állapot helyreállítását, majd újbóli póthagyatéki eljárás lefolytatását. Mehetek ügyem kivizsgálása végett a hatósági osztály hagyatékot lefolytató jegyzőjéhez? Válaszát köszönöm!

    1. T. Érdeklődő!
      Pert kell indítania a szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt és kérni, hogy kedvező ítélet esetén a bíróság rendelkezzen az eredeti állapot helyreállításáról,
      és keresse meg a földhivatalt a bejegyző határozat hatályon kívül helyezése iránt. Utána jöhet a póthagyatéki eljárás.
      Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd

  15. Tisztelt Ügyvédnő!

    Édesapám 2018. június 2-án hunyt el. Édesanyám és két testvérem a családi házzal kapcsolatban még édesapám kórházi tartózkodása alatt azt a döntést hozták, hogy édesapám elhunyta után egyik testvérem gyermeke és élettársa költözik be szívességi lakáshasználóként a kb. 18 M Ft-ot érő ingatlanba, édesanyám pedig idősek otthonába kíván menni. A döntésről az én véleményemet nem kérték ki, pedig a kapcsolatunk jó, és bár távolabbi lakóhelyem miatt nem voltam napi szintű kapcsolatban a szüleimmel- a testvéreimmel ellentétben – nem lett volna akadálya egy személyes egyeztetésnek. A testvéreim a döntést azzal indokolják, hogy a szüleink kívánsága az, hogy „maradjon családi kézben az ingatlan, amit édesapám a saját kezével épített” és ne adjuk el, de mivel mind a hárman rendezett körülmények között élünk, illetve rendelkezünk saját ingatlannal, így a házat közülünk úgysem lakná senki. Édesanyám családjában sajnos már volt rossz tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy a szülők halála után a hét örökös közül az egyik beköltözött az ingatlanba, így akadályozva meg annak az értékesítését csaknem 14 évig, amíg az ingatlan állapota végül annyira leromlott (az örökös viszonya pedig megromlott), hogy az épületet bontásra kellett ítélni és csak a telek vált értékesíthetővé. Én – a hasonló helyzetet (elsősorban a rokonaimmal való viszony megromlását) megelőzendő – szeretném, ha még a hagyatéki eljárás megindítása előtt az ingatlan jelenlegi piaci értékének harmadáért az édesapám után járó tulajdonrészt megvásárolná tőlem valamelyik testvérem, vagy a beköltöző fiatal pár, cserébe lemondanék a jövőbeni, édesanyám után járó tulajdonrészről. Amennyiben a testvéreim és édesanyám egyetértenek a javaslatommal, és valamelyikük (vagy a beköltöző pár) vállalja a tulajdonrészem kifizetését, mi a hivatalos eljárás ebben az esetben?

    1. Kedves Andrea!
      Az édesapjától Önre háramló tulajdonrész sorsát akár a hagyatéki eljárásban (előbb nem, hiszen még nem is az Öné), akár azt követően,
      az anyai várt örökség sorsát pedig ettől függetlenül, egymás között szerződéssel rendezhetik.Amennyiben szeretne személyes konzultációt a részletek megbeszélése érdekében, vagy szeretnének szerződést kötni egymással a közreműködésemmel, úgy keressen a 0620-3415708-as mobilszámomon.
      Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd

  16. Tisztelt Ügyvédnő!
    Az lenne a kérdésem, hogy ha a férjem elhalálozik, és a bankban az értékpapír – számla nem az ő, hanem az én nevemen van, akkor a jegyző hozzáfér, vagy nekem kötelességem bevallani? ( Pont azért van az én nevemen, mert a férjem nem tartja a kapcsolatot a gyerekeivel, akiket az anyjuk kicsi koruktól elválasztott tőle, és a gyerekek se kíváncsiak rá, a férjem nem szeretné, ha a halála után a közös pénzünket ők kapnák meg.)
    Köszönöm szépen a válaszát.

    1. Kedves Csilla!

      A bankban tehető halál esetére szóló rendelkezés.
      Mindenképp személyes konzultációt javaslok, hogy megbeszélhessük a szükséges lépéseket.
      Mobilszámom az időpont egyeztetéshez: 0620-3415708.
      Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ügyvéd

  17. Tisztelt Ügyvédnő!
    7 éve elhunyt édesanyám hagyatéki tárgyalása során kimaradt az apai örökségének a ház része. Ez most derült ki számunkra amikor nagymamám is elhunyt és szeretnénk eladni az ingatlant de az adás-vétel elkezdésekor derült ki hogy a föd hivatalnál még mindig 1/4 részben az elhunyt édesanyánk nevén van az ingatlan. Minden más már az örökösök (édesanyám testvére és édesanyám gyerekei) nevén van viszont a nagymamai hagyaték során sem jelezte a közjegyző hogy esetlegesen nincs minden tulajdon rész átírva. Az lenne a kérdésem hogy ebben az esetben póthagyatékot kell indítani vagy van rá más mód is hogy az az 1/4 rész is édesanyám örököseinek (gyermekeire) a nevére kerüljön hogy tudjuk folytatni az ingatlan adásvételét?
    Válaszát előre is köszönöm

    1. T. Tamás!
      Igen, póthagyatéki eljárást kell indítani annál a közjegyzőnél, aki az anyuka hagyatéki eljárása során eljárt.
      Addig javaslom, hogy kössenek ingatlan adásvételi előszerződést a leendő vevőkkel.
      Amennyiben szeretné, hogy közreműködjek akár a hagyatéki eljárás során, akár az ingatlan eladása során, úgy hívjon bizalommal a
      0620-3415708-as mobilszámomon.
      Tisztelettel : dr. Bizik Zsófia, hagyatéki és ingatlan ügyvéd

  18. Kedves Ügyvédnő!
    Szeretnék érdeklődni, ha nagymamám elhunyt,viszont semmi nem volt a nevén,nem volt bankszámlája ,tartozása,ilyen esetben is van hagyatéki eljárás?
    És hogy ha van, akkor a család feladata annak elindítása,vagy az ehhez tartozó szervek keresik fel a hozzátartozókat?
    Válaszát köszönöm szépen.

    1. Kedves Dóra!
      Ha az elhunytnak nem volt semmi vagyona, akkor nem lesz hagyatéki eljárás.
      Üdv. dr. Bizik Zsófia hagyatéki és ingatlan ügyvéd (0620-3415708)

  19. Tisztelt Ügyvédnő!
    A kérdésem a következő lenne! Édesapám párhóhapja meghalt akivel soha sem tartottam a kapcsolatot mivel édesanyámat elhagyta a születésem előtt. Édesanyám egyedül nevelt engem. Az Édesapám soha nem is keresett sajnos.. Én tudtam, hogy ki ő de soha nem értettem hogy miért nem akart engem megismerni.A közjegyzőnél tudtam meg, hogy halála előtt 11 hónappal írt egy eltartási szerződést egy fiatal emberrel aki most már azt állítja, hogy ő volt a nevelt fia. Hogy ő gondoskodott róla az ingatlanért cserébe. Bár meg jegyzem szerintem bármelyik szomszéd kötött volna eltartási szerződést édesapámal az ingatlanért cserébe. A szomszédok erről nem is tudtak semmit, csak a halála után. En meg aztán csak a közjegyzőnél szembesültem vele. Mint ahogyan arról is egyáltalán jár nekem valami. Az eltartási szerződésben az ingatlant 7.millió ft.ban jelölték meg. De az ingatlan értéke ettől sokkal több. A közjegyző megállapította hogy jár nekem a 30% csak én mivel semmire nem számítottam tudatlanul mentem oda. Majd a szomszédok jelezték hogy az ingatlan ertékét a fiatalember 20millio ft ért akarja értékesíteni. A kérdésem a következő lenne? Melyik értékből jár nekem a 30%? Meg hogy tudom elérni, hogy adjon nekem többet? Vagy hogy egyáltalán jár e nekem több? A 7millió 30% màr ide akarta adni, de nem tudom mit tegyek. Még én érzem magam kellemetlenül hiszen nem is ismertem édesapámat, ami mindig is szivenütött ,hogy soha nem volt rám kíváncsi. A fiatalember meg azt mondja nem fizett többet. Mert ennyi jár nekem.Várom a megtisztelő válaszát! Köszönöm.

    1. Kedves Mária!

      Javaslom, hogy keressen a 0620-3415708-as mobilszámomon a konzultáció időpontjának megbeszélése érdekében, hogy pontosan és részletesen átbeszélhessük a kötelesrész kifizetésének ügyét.

      (1) * A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).

      (2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.

      (3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.

      (4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

      Várom jelentkezését, Tisztelettel: dr. Bizik Zsófia ingatlanos ügyvéd és hagyatéki ügyvéd

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük