+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

Mennyi adót (szja) kell fizetni az ajándékba kapott ingatlan eladása után?

Kell-e, és ha igen, mennyi személyi jövedelemadót (szja) fizetni, ha eladjuk azt az ingatlanunkat, amit korábban ajándékba kaptunk? Most ennek járunk utána.

Ahogy azt már korábbi cikkekben is leírtam, ha az ingatlant a megszerzéstől számított öt éven belül adjuk el, akkor szja-t kell utána fizetni. Az szja jelenleg 15%. Az szja alapjából bizonyos költségeket le lehet vonni, ami csökkenti az adóalapot. (Bővebben lásd: https://bizikugyvediiroda.hu/ingatlan-adas-vetel/ingatlan-eladaskor-szja/)

Az átruházásból származó jövedelem adóalapja tehát a megszerzést követő öt éven belül a vételkori vételár levonását követően kapott jövedelem első évben 100%-a, második évben 90%-a, harmadik évben 60%-a, negyedik évben pedig 30%-a. Ebből az adóalapból azonban további költségeket lehet levonni. Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő bizonyos igazolt költségeket, így például a megszerzésre fordított összegeket is.

Nézzük meg azonban azt a gyakori esetet, amikor az ajándékba kapott ingatlant szeretnénk eladni. Ekkor mekkora összeg után kell adóznunk?

  1. Az ajándékozással szerzett ingatlan esetében igazolt költségnek számít, azaz megszerzésre fordított összegként az adóalapot csökkenti az átruházásból származó bevétel 75 százaléka. Ekkor azonban más összeg, kiadás költségként már nem vonható le a bevételből.

VAGY

2. Az ajándékozást követő ráépítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az építő magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték, továbbá a ráépítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát. Az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, vagy az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időponthoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont szerinti szerzési érték arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül (tehát az ajándékozási szerződésben meghatározott érték).

Ha a megszerzésre fordított összeg egyébként nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. Ezen szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.

Nézzük a fentieket egy konkrét példán keresztül.

Tehát ha ajándékba kaptunk egy 10 Millió forint értékű ingatlant, amit egy éven belül szeretnék eladni, akkor két eset merülhet fel.

     I. Ajándékozási szerződésben feltüntetett értéken felül adjuk el az ingatlant például 15 Millió forintért:

  • A. Ha egyenesági rokontól vagy a házastárstól kaptuk ajándékba, akkor ajándékozási illetéket nem kellett fizetni, viszont az szja megfizetése esetén az eladási érték 75 %-ával kell csökkenteni az adóalapot (más költségként nem vonható le), tehát a 15 Millió forint 25 %-a lesz az szja alapja. Végül ennek az összegnek a 15 %-át kell szja-ként befizetni, azaz 562 500 forintot.
  • B. Ha nem egyenesági rokontól vagy házastárstól kaptuk ajándékba az ingatlant, és volt illetékfizetési kötelezettség, ebben az esetben az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett értéket és egyéb igazolt költségeket (pl. megszerzésre fordított összeg, lásd: https://bizikugyvediiroda.hu/ingatlan-adas-vetel/ingatlan-eladaskor-szja/) le lehet vonni az ajándékozott ingatlan értékéből. Tehát ha pl. egyéb igazolt költség nem merült fel, akkor az ajándékozási ár és az eladási ár különbözete, tehát az 5 Millió forint után kell megfizetni a 15% szja-t, azaz 750 000 forintot.

     II. Ajándékozási szerződésben feltüntetett értéknél olcsóbban adjuk el az ingatlant, például 8 Millió forintért:

  • A. Egyenesági rokonoktól vagy házastárstól kapott ajándék esetén ajándékozási illetéket nem kellett fizetni, és szja-t sem kell fizetni, mert nincsen keletkező plusz jövedelem.
  • B. Ha nem egyenesági rokontól vagy házastárstól kaptuk az ingatlant, és volt illetékfizetési kötelezettség, ebben az esetben sincsen keletkező plusz jövedelem, tehát szja-t nem kell fizetni.

 

Vállalom ingatlan adásvételi szerződése és ingatlan ajándékozási szerződése elkészítését, ingatlan adásvételének teljes lebonyolítását. Bízza ügyét nagy tapasztalattal rendelkező, gyakorlott ügyvédre, kedvező áron.  Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon https://bizikugyvediiroda.hu/kapcsolat/ kattintva.