Ingatlan vásárlási illeték – mit érdemes tudni róla?

 Ha tavasz, akkor megélénkül a lakásvásárlás. De mikor, hogyan és mennyi illetéket is kell fizetnie a vevőnek a megvásárolt ingatlan után?

 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza az illetékfizetés szabályait ingatlan vásárlás esetén. 

Ki fizeti az ingatlan vásárlási illetéket?

Ha ingatlant vásárolunk, a vevőnek főszabály szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. 

Mekkora az ingatlan vásárlási illeték mértéke?

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke főszabály szerint a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Ingatlan résztulajdonának megszerzése esetén a szerzett tulajdoni hányaddal arányos forgalmi érték összegre kell alkalmazni a 4%-os illetéket. Külön szabályok vonatkoznak az ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozó ingatlan szerzésére. 

Mennyi az ingatlan vásárlási illeték ingatlan adásvételkor, ha egyidejűleg haszonélvezetet vagy használati jogot is alapítunk?

A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a 4%-os visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Vagyis az ingatlan vásárlási illetéket ilyenkor többen fizetik meg, több felé oszlik a fizetési kötelezettség, egyrészt a tulajdonjogot szerző, másrészt a haszonélvezeti jogot szerző személy. 

Mikor kell megfizetni a vagyonátruházási illetéket?

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, de azt nem kell megfizetnünk azonnal a szerződéskötéskor. Az illetéket kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni. A kiszabás alapján fizetendő illetékről határozatot, fizetési meghagyást állít ki az adóhatóság. A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé. Vagyis általában több hónap is eltelik, míg a vevő megkapja postai úton a NAV határozatát, melyben kiszabják a fizetendő illetéket és kötelezik a vásárlót annak a megfizetésére.

Mi történik, ha késedelmesen fizetjük az ingatlan vásárlási illetéket lakás vagy ház vásárlásunknál?

Amennyiben egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítjük az illetékfizetést, továbbá egyéb kötelezettséget mulasztunk, úgy mulasztási bírságot kell fizetni. Továbbá a fizetési meghagyásban (határozat) megállapított határidőig meg nem fizetett ingatlan vásárlási illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint késedelmi pótlékot is fizetni kell.

Egyéb illeték szabályok ingatlan vásárlásnál:

Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét az illeték kiszámításakor a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.

Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az ingatlan vásárlási illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. E tekintetben nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.

Milyen főbb illetékmentességek vannak?

• illetékmentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a 4 éven belül lakóházat épít.
• illetékmentes a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.
• illetékmentes a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével történik.
• illetékmentes a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb
• illetékmentes a vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből

származik.

Milyen főbb illetékkedvezmények vannak?

• Az illetékkötelezettség keletkezésekor a életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Kérhető az ingatlan vásárlási illetékre részletfizetés?

Igen. A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Az ingatlanok jelentős értékére tekintettel érdemes gondosan megválasztani az ügyletnél eljáró ügyvéd személyét, hiszen egy pontatlanul elkészített szerződés vagy a nem elég gondos eljárás komoly anyagi következményekkel járhat a későbbiekben. Mindenképpen javasolt olyan ügyvéd közreműködését kérni az ügylet lebonyolításában, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik az ingatlaneladások terén és az illetékekre vonatkozóan is megkapjuk tőle a szükséges tájékoztatást.

Ingatlan adásvételi szerződése elkészítését és az ingatlan adásvételének teljes lebonyolítását bízza nagy tapasztalattal rendelkező, gyakorlott ügyvédre.  

Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat