Dr. Bizik Zsófia ügyvéd

Házastársi tartás az Új PTK-ban

2013. évi V törvény (Új PTK.) rendelkezései: 

4:29. § [A tartásra való jogosultság]

(1) A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

(2) Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

(3) Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél hosszabb időre is elrendelheti.

4:30. § [A tartásra való érdemtelenség]

(1) Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:

  1. a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy
  2. b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

4:31. § [A tartási képesség]

Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

4:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról]

A házastársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített házastárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válna.

4:33. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a házastársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít.

 

A korábbi szabályozáshoz, vagyis a Csjt. (1952:IV tv)-hez képest az Új PTK az alábbi főbb újításokat tartalmazza:

Továbbra sem kerül sor a házassági életközösség fennállása alatti tartás szabályozására. Viszont az Új PTK  mind a házasság felbontásának esetére, mind pedig az életközösség megszakadásának esetére rendezi a tartási jogosultság és kötelezettség keletkezését és megszűnését.

Az új törvény olyan új rendelkezéseket tartalmaz, melyek rövid életközösség esetén enyhébb tartási kötelezettséget írnak elő. Így a jogalkotó figyelembe veszi, hogy egy rövidebb időtartamú házasság nem feltétlenül érdemel – tartás szempontjából – olyan jellegű elbírálást, mint egy hosszabb, tartósabb kapcsolat. Ezért, ha az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt csak fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén főszabályként az életközösség időtartamával egyező időre illeti csak meg a tartás

Az Új PTK szabályozza továbbá a tartásra való érdemtelenséget, melyet a korábbi Csjt. nem tartalmazott.

Úgyszintén új szabályozás az Új PTK-ban az a rendelkezés, miszerint megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával is eleget tehet a házastárs a tartási kötelezettségének.

Alapvetően azonban továbbra is érvényes és irányadó a házastársi tartás körében az eddig kialakult bírói joggyakorlat.

2014.10.04.

 

Egy válasz

  1. Tisztelt dr. Bizik Zsófia!

    A segítségét szeretném kérni, Öntől az alábbiakban, hogy mit tanácsolna a lent leírtakhoz kapcsolódóan, amit természetesen jogilag is megszeretnék oldani, amennyiben lehetséges.

    A probléma a következő:
    Jelenleg a feleségemnek van egy 50 %-os tulajdona egy ingatlanban, aminek a 100 %-ra van egy haszonélvezeti joga az apukájának, amivel nincs is probléma. A legnagyobb probléma az, hogy a másik 50 % a testvére tulajdonában van, aki férjnél van, és nagy valószínűséggel elfognak válni 7 év után. Az ingatlant a feleségem és a testvérem örökölte édesanyjuk után, aki elhunyt, és mindketten a házasságuk előtt szerezték az örökségét.

    Az lenne a kérdésem, hogy a testvér férje tarthat-e igényt az ingatlanra XY %-ra, ha azt közösen felújították házasság után? Ha nem, akkor gondolom pénzbeli követelése lehet a felesége felé, ha válásra kerülne a sor, és ha a „volt” feleség nem tudja anyagilag kifizetni a követelést, akkor az ingatlan tulajdonrészére ráterhelheti-e?

    Alapvetően egy dolgot szeretnék mi megoldani a feleségemmel, hogy a tulajdonrészét megóvjuk, ami 50% és osztatlan közös, illetve az ingatlant, ami jelenleg tehermentes, ne lehessen megterhelni a jövőben a bele egyezése nélkül, illetve elidegeníteni.

    Előre is köszönöm a segítségét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük