Dr. Bizik Zsófia ügyvéd

Polgári jog

Polgári jog

Fő tevékenységi körömbe tartozik a polgári jog területéről:

  • polgári peres eljárásokban perbeli képviselet nyújtása
  • fizetési meghagyásos eljárás indítása.

 

Ügyfeleimnek leggyakrabban kötött szerződéstípusok:

  • ingó/ingatlan adásvételi szerződés
  • ingó/ingatlan bérleti szerződés
  • ingó/ingatlan ajándékozási szerződés
  • tartási szerződés
  • életjáradéki szerződés
  • megbízási szerződés
  • kölcsönszerződés
  • csereszerződés

 

AJÁNDÉKOZÁS

Az Új Ptk. 6:235. § szabályozza az Ajándékozási szerződés szabályait.

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolgot (ingatlan, ingóság, készpénz, takarékbetétkönyv, bútor, művészeti alkotás, gyűjtemény, jog, követelés stb.) mindenféle ellenszolgáltatás nélkül a megajándékozott tulajdonába bocsátja.
Ingatlanok ajándékozása esetén szükséges továbbá a dolog birtokának átruházása és kötelező a szerződést írásba is foglalni, amit az ügyvéd ellenjegyezésével lát el. Ingatlan ajándékozásánál a tulajdonjog megszerzésének feltétele, hogy a földhivatal átjegyezze a tulajdonjog-változást.

Az ajándékozási szerződésben meg kell jelölni az ajándék értékét, és szükséges, hogy a megajándékozott az ajándékot elfogadja, ennek hiányában a szerződés nem jön létre.

A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

A még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti:

  • annyiban, amennyiben arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és ez nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását.
  • ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására. (pl: életére tör)
  • ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta utóbb véglegesen meghiúsult és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. (pl: ígérete ellenére mégsem kötött házasságot a megajándékozott)

Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

2010. évtől az ajándékozás illetéke kedvezőbbé vált.

Jelenleg az egyenes ági rokonok között, (szülő-gyermek) illetve örökbe fogadó-örökbe fogadott között és a házastársak között az ajándékozás illetékmentes.

Az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

Az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást főszabályként az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9 %.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.