+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza az öröklési illeték mértékét, alapját, megfizetésének módját és egyéb részlet szabályait.

2015-ös jelenlegi szabályozásunk nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, különös figyelemmel a cikkünk 5. pontjában részletezett egyenes ági rokonok valamint túlélő házastárs által megszerzett örökrész illetékmentességére.

1. Kell-e Magyarországon öröklési illetéket fizetni 2015-ben külföldi ingatlanhagyaték vagy külföldi ingóhagyaték után?

Gyakran teszik fel ezt a kérdést, hiszen napjainkban egyre többen mennek ki külföldre, alapítanak családot külföldön és szereznek idegen országokban ingó-, illetve ingatlanvagyont.

A hatályos magyar szabályozás szerint az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra kell minden esetben alkalmazni. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.

Vagyis Magyarországon nem kell illetéket fizetni a külföldön szerzett ingatlantulajdon után. Ingók esetében (pl. autó, stb.) is csak akkor kell magyar illetéket fizetni, ha az adott idegen országban illetéket a külföldi jogszabályok szerint nem kellett az ingók után fizetni.

Bővebb információt a külföldi örökhagyó utáni öröklés, illetve külföldi örökös témában ide kattintva talál.

2. Az öröklési illeték tárgya

Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés. Az öröklési illeték tárgya: az örökség – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás.

Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ám ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, akkor az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni. Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.

Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.

Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

Ha az ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.

Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.

3. Öröklési illeték mértéke 2015-ben

Az öröklési illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség tiszta értéke után 18%.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési illeték mértéke 9%.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (24. § szerint a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni) kétszerese.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni.

4. Az öröklési illeték alapja

Az öröklési illeték alapja az örökség tiszta értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás egy-egy örökösre eső részét.

Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos) köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.

A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.

Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak az értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

Ha az ingatlan haszonélvezeti jogról, illetve értékének kiszámításáról többet szeretne tudni, kattintson a linkre!

5. Öröklési illetékmentességek és kedvezmények 2015-ben

2015. évben mentes az öröklési illeték alól:

a) a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);

b) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;

c) az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;

d) az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.

e) az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés;

f)

g) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

h) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése;

i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Fentebb már jeleztük, hogy Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni.

Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.

Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a bíróság pedig az öröklési jogcímen tulajdonszerzést megállapító határozatát annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak, aki ezt követően kiszabja a fizetendő illetéket.

A hagyatéki eljárásban hagyatéki tárgyalásokon közjegyző előtt és bírósági peres eljárásban vállalom jogi képviselet ellátását. 

Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat

2015.04.