+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

Mi a hagyatéki eljárás menete a közjegyzőnél?

A hagyatéki eljárás menete során legelőször, a hagyatéki leltár elkészítését és az iratok beszerzését követően, a jegyző továbbítja a teljes iratanyagot az illetékes közjegyzőhöz. A közjegyzőt nem választhatja meg szabadon a hozzátartozó/örökös, azt a hivatal a jogszabályi előírások alapján jelöli ki, az örökhagyó lakhelye és a halálának időpontja (attól függően, hogy melyik hónapban halt meg az örökhagyó) szerint.

Az a közjegyző az illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt; ennek hiányában, akinek működési területén az örökhagyó meghalt; ha pedig külföldön halt meg, akkor akinek működési területén a hagyatéki vagyon van. Több illetékes közjegyző közül a megelőzés elve alapján a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg.

A hagyatéki eljárás a közjegyző előtt

A hagyatéki eljárás menete során a következő lépés, hogy a közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalást úgy, hogy a tárgyalás időpontja a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését követően legkésőbb 2 hónapon belüli időpontra essen.

Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak átadására felhívja az azt birtokában tartó hatóságot vagy személyt, például a hozzátartozót. Megkeresi a végrendelet beszerzése érdekében pl. a Magyar Ügyvédi Kamarát vagy a közjegyzői kamarát.

Aki rendelkezik a végrendelet eredeti példányával, az köteles azt a közjegyzőnek átadni. A végintézkedést tértivevényes küldeményként kell postára adni, illetve az belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselőnek is átadható.

Ügygondnok kirendelése

A közjegyző ügygondnokot –általában ügyvédet/ügyvédi irodát – rendel ki vagy a gyámhatóságot keresi meg eseti gyám vagy eseti gondnok kirendelése végett, ha

  1. a) az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
  2. b) nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselője az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésében gátolt öröklésben érdekeltnek, vagy
  3. c) az öröklésben érdekelt törvényes képviselője jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.

Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat, készpénzt, értékpapírt, más értéktárgyat nem vehet át, kivéve, ha az átvételhez a gyámhatóság hozzájárult.

Hagyatéki tárgyalás

A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző megidézi az összes érdekeltet. Nem lehet érdemi határozatot hozni a tárgyaláson, ha valamelyik meg nem jelent érdekelt nem volt szabályszerűen megidézve, ilyenkor új tárgyalási határnapot kell kitűzni. Külföldön tartózkodó érdekelt részére a közjegyző kézbesítési megbízottat is rendel az idézéssel egyidejűleg. Az ismeretlen helyen tartózkodó örököst a közjegyző hirdetményben idézi, és távolmaradása esetére számára ügygondnokot rendel ki. A hirdetményt tizenöt napig kell kifüggeszteni az örökös utolsó ismert lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes polgármesteri hivatalnál.

A tárgyaláson az érdekeltek személyesen vagy meghatalmazottjuk útján járhatnak el.

A szabályszerűen megidézett érdekelt távolmaradása a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti. A hagyatéki leltár tartalmával kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek. Az örökhagyó végintézkedését a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki. közjegyző megállapítja. Ezt követően a közjegyző megállapítja a tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint rögzíti, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben.

A közjegyző kétféle hatályú végzéssel zárhatja le a hagyatéki eljárást. A közjegyző csak a nem vitatott vagyontárgyat adja át teljes hatállyal. Ha vita alakul ki, azt a közjegyző nem döntheti el, ilyenkor ideiglenes hatállyal adja csak át a hagyatékot, és 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni, hogy a bíróság megállapíthassa, hogy ki az örökös. Ám ha egyezség alakul ki a felek között, és meg tudnak állapodni a közjegyző előtt, úgy elkerülhető a hosszadalmas és sokszor költséges peres eljárás.

A közjegyző megkísérli egyezség létrehozását a felek között, de nem vesz fel bizonyítást, ám a feleket nyilatkozattételre, okiratok bemutatására, adatok szolgáltatására hívhatja fel, illetve bíróságoktól, hatóságoktól adatokat, iratokat szerezhet be. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A közjegyző nem nyomozhat, nem nyomozó hatóság, csak arról tud dönteni, ami az iratanyagban van és amiről a felek tájékoztatják. Nem kötelessége kinyomozni pl., hogy ha az elhunyt vállalkozó volt, vajon maradt-e adó- vagy TB tartozása, vagy iparűzési adó tartozása. Ilyen esetben az örökösök kérhetik a hagyatéki tárgyalás elhalasztását vagy felfüggesztését addig, míg a vagyoni viszonyok pontosan tisztázódnak.

Az államra száll a hagyaték, ha az örökhagyó után nem maradt ismert örökös. A közjegyző hirdetményben felhív mindenkit, hogy igényét harminc napon belül jelentse be.

Következő cikkemben ismertetem a közjegyző által hozható végzések fajtáit, valamint azt, hogy azok ellen milyen jogorvoslatnak van helye.

A hagyatéki eljárásban, hagyatéki tárgyalásokon vállalom jogi képviselet ellátását annak érdekében, hogy jogait megfelelően határidőben érvényesíthesse, és a hosszú és költséges bírósági peres eljárást megelőzhesse.
Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat