+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

A hagyatéki eljárás megindítása és a hagyaték leltározása, a jegyző feladatai a hagyatéki eljárásban

A hagyatéki eljárás szabályait a 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról (továbbiakban: Tv.) és a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet szabályozza. A törvény célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítsa.

A hagyatéki eljárás megindítása

A hagyatéki eljárás fő szabály szerint az elhunyt utolsó állandó bejelentett lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál indul meg, de magát az eljárást az illetékes közjegyző folytatja le. A jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány vagy egyéb bejelentés alapján értesül az örökhagyó haláláról, és ez után kövekezik a hagyatéki eljárás megindítása.

Első intézkedésként az anyakönyvi hivatal munkatársa vagy a hagyatéki előadó egy nyomtatvány megküldésével nyilatkoztatja a hozzátartozót arról, hogy van-e az elhunytnak vagyontárgya és arról, hogy nevezze meg az általa ismert örökösöket. A hozzátartozó tehát írásban nyilatkozik az általa ismert vagyontárgyakról.

A hagyaték leltározása

Amennyiben a hivatal a hagyatéki eljárás megindítása után azt állapítja meg, hogy nem rendelkezett az elhunyt leltározandó vagyontárggyal, úgy lezárja az ügyet. Abban az esetben, ha van leltározandó vagyontárgy, úgy a jegyző elkészíti a leltárt.

A Tv. szerint a hagyatékot leltározni kell, ha a hagyatékban

  1. aa) belföldön fekvő ingatlan van,
  2. ab) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,
  3. ac) lajstromozott vagyontárgy van,
  4. ad) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy

valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is.

A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és aa) méhmagzat, ab) kiskorú, ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ad) ismeretlen helyen lévő személy, ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy b) csak a Magyar Állam.

A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.

A leltározást a jegyző végzi.

Hangsúlyozandó tehát, hogy minden esetben hagyatéki leltárt köteles készíteni a jegyző, ha az örökhagyó rendelkezett ingatlannal (házzal, lakással, termőfölddel, nyaralóval, stb.), vagy 300.000 Ft összeghatárt meghaladó ingósággal, személygépkocsival, gazdasági társaságban való részesedéssel.

A több névre szóló ingóság (pl. házastárssal, gyermekkel közös lakossági folyószámla, bankbetét) összeghatártól függetlenül hagyatéki eljárás köteles.

A leltár felvételéhez be kell nyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz a szükséges iratokat, így minden esetben a halotti anyakönyv kivonatot, és az ügytől függően az elhunyt számlakivonatát, igazolást a takarékbetétkönyvről, értékpapírról, részvényről, üzletrészről, nyugdíjszelvényt, fel nem vett járandóságról munkáltatói igazolást, forgalmi engedély másolatot, a tulajdoni hányadot tartalmazó cégkivonatot, adott esetben végrendeletet, eltartási-, életjáradéki-, vagy öröklési szerződést.

Az ingóságok helyszíni leltározására (a vagyon fekvésének helyén) csak kivételesen, a jogszabályban külön meghatározott esetekben kerül sor pl. kiskorú öröklési érdeke veszélyeztetve van, csak a Magyar Állam örököl, a közjegyző vagy a jegyző azt indokoltnak tartja, ha a helyszíni leltározást kéri az örökösként érdekelt személy vagy pl. a gyámhatóság). A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket.

A hagyatéki előadó ezt követően intézkedik a földhivatali tulajdoni lapok beszerzése iránt, és beszerzi minden ingatlanra vonatkozóan az értékbecslést is.

A leltár felvételének ügyintézési határideje a tudomásra jutástól számított 30 nap.

Iratok továbbítása a közjegyzőhöz

A leltár elkészítését és az iratok beszerzését követően a jegyző továbbítja a teljes iratanyagot az illetékes közjegyzőhöz. A közjegyzőt nem választhatja meg szabadon a hozzátartozó/örökös, azt a hivatal a jogszabályi előírások alapján jelöli ki, az örökhagyó lakhelye és a halálának időpontja (attól függően, hogy melyik hónapban halt meg az örökhagyó) szerint.

Az a közjegyző az illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt; ennek hiányában, akinek működési területén az örökhagyó meghalt; ha pedig külföldön halt meg, akkor akinek működési területén a hagyatéki vagyon van. Több illetékes közjegyző közül a megelőzés elve alapján a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg.

A hagyatéki eljárásban, hagyatéki tárgyalásokon vállalom jogi képviselet ellátását annak érdekében, hogy jogait megfelelően határidőben érvényesíthesse, és a hosszú és költséges bírósági peres eljárást megelőzhesse.

Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat