Dr. Bizik Zsófia ügyvéd

Munkajog

MUNKAJOG – MUNKASZERZŐDÉS

2012 július 1-től hatályos rendelkezések (2012. évi I. törvény )az új munka törvénykönyve alapján

A munkavállalónak javasolt nagyon körültekintően eljárni a munkaszerződés aláírasakor, vagyis alaposan elolvasni a szerződés (ha van, kollektív szerződést is) minden pontját, mivel az új rugalmasabb szabályok alapján a munkáltatók jogosítványai bővültek, a munkaszerződés utóbb már csak közös megegyezéssel módosítható.

A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE

A munkaszerződés
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződés alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint
munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.
(2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.
44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére
csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.

A munkaszerződés tartalma
45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan
időre jön létre.
(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet
kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.
(4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön
létre.
(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt
köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal –
meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
48.§ A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. (nem munkanap!)

A munkáltató legkésöbb 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony legfontosabb szabályairól. (pl. napi munkaidő mértéke, alapbéren túli juttatások, munkakörbe tartozó feladatok stb.)

További munkajog témával kapcsolatos információ: Munkajog – Munkaviszony megszüntetése
Ha esetleg további kérdései merültek fel a munkajog témájával kapcsolatban, keressen fel.

MUNKAJOG – MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

 2012 július 1-től hatályos rendelkezések (2012. évi I. törvény )az új munka törvénykönyve alapjánAz új szabályozás új fogalmakat használ ezen a területen. A korábbi rendes felmondás helyett a jogszabály felmondást vezet be, a korábbi rendkívüli felmondás helyett azonali hatályú felmondás jelenik meg, míg a próbaidő hatálya alatti munkaviszony megszüntetés az új szabályok értelében szintén az azonnali hatályú felmondás alá tartozik.
64. § (1) A munkaviszony megszüntethető

a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással.
(2) A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát
és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.

 A felmondás

65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony
felmondással nem szüntethető meg.
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek
megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
(4) A (3) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés
esetén a 75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről
a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
(6) A (3) bekezdés c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő
igénybe veszi.

66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet.
(3) Kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.

(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra
irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos
magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató
működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti
munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak
megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot
elutasítja.
(6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén
a gyermek hároméves koráig a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy
a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe.
(7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát
a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a munkavállaló eredeti munkakörébennemfoglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi
szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül
nem fogadja el.
(8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
a) a felszámolási– vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni,
ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni.
(2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak
olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel
aránytalan sérelemmel járna. (…)
Azonnali hatályú felmondás

78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős
mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon,
legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén
a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás
jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint
a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.
(3) A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban
foglaltakat megfelelően alkalmazni.

79. § (1) Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott
időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Ha a munkáltató a munkaviszonyt nem a jogszabály szerint, vagyis jogellenesen szünteti meg, akkor a munkáltató köteles az okozott kárt a munkavállalónak megtéríteni,  mely legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti dijának megfelelő összeg lehet. Ha a munkavállalónak nincsen kára, akkor főszabályként követelheti a felmondási időre járó távolléti díjának megfelelő összeget.

További munkajog témával kapcsolatos információ: Munkajog – Munkaszerződés

Ha a munkajog témájával kapcsolatban esetleg további kérdései merültek fel, keressen fel.