+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

Gyakori, hogy a házunkra, lakásunkra haszonélvezeti jogot engedünk bejegyeztetni egy/vagy akár több személy javára. Sokan ennek ellenére nincsenek tisztában a haszonélvezet jogintézményének jelentőségével, jogi szabályozásával. Cikkünk nekik kíván segítséget nyújtani.

A haszonélvezeti jog szabályait a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5. könyve szabályozza a használati jogok között.

Cikkünk első részében részleteztük a haszonélvezeti jog alapításának szabályait, az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog tartalmát, fajtáit, és a haszonélvező jogait és kötelezettségeit.

Most vizsgáljuk meg a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetében a terhek és költségek viselését, a tulajdonos jogait, a haszonélvezeti jog értékének kiszámítási módját és a haszonélvezeti jog megszűnésének eseteit.

A terhek, költségek viselése

A haszonélvező viseli a dologgal kapcsolatos terheket (például az épületgépészeti berendezések, felszerelési tárgyak javítása, pótlása), kivéve a rendkívüli javítás vagy helyreállítás költségeit.

Rendkívüli a javítás vagy helyreállítás: ha az a szokásos mértéket túllépő, aránytalan terhet jelent. Pl.: épület födémjének vagy tetőszerkezetének cseréje stb. A rendkívüli fenntartási költség már a tulajdonost terheli, ennek megtérítését azonban csak a haszonélvezet megszűnésekor lehet követelni.

Rendes fenntartási költség körébe tartozik pl. az épület tetőfedésén, tetőszigetelésén felmerülő hibák javítása, a vakolat pótlása, a lakás falainak festése.

Ezzel szemben a rendkívüli javítások és helyreállítások elvégzése sem a tulajdonosnak, sem a haszonélvezőnek nem kötelessége. Ilyen követelést tehát a másikkal szemben egyikük sem támaszthat. Ennek indoka az, hogy az ideiglenesen érdekelt haszonélvező a használathoz és a haszonszedéshez viszonyítva aránytalanul nagy költséggel járó, hosszú időre szóló munkálatokra nem szorítható, de nem várható el a tulajdonostól sem, hogy más személy érdekében rendkívüli kiadások terheljék. A rendkívüli javítási és felújítási munkálatokat a haszonélvező elvégezheti, ha a tulajdonos – felszólítására – sem végzi el azokat. A haszonélvező viszont tűrni köteles, hogy a munkálatokat a tulajdonos akár felszólításra, akár a nélkül (tehát önként) elvégeztesse, s a dolog használhatóságának átmeneti csökkenéséért kártérítést sem követelhet. A tulajdonos a haszonélvezővel szemben az általa elvégzett munkálatokért követelést nem támaszthat. A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.

A dologgal kapcsolatos terhek a haszonélvezőt terhelik, de a rendkívüli fenntartási költség már a tulajdonost terheli, ennek megtérítését azonban csak a haszonélvezet megszűnésekor lehet követelni. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek is, melyek haszonélvezeti jog hiányában a tulajdonost terhelnék. Ezek a kötelezettségek keletkezhetnek akár az állammal, akár magánszemélyekkel szemben, és egyaránt lehetnek igazgatási vagy polgári jogi jellegűek. Például a haszonélvező kötelezettsége az ingatlan előtti járda tisztán tartása (hólapátolás), az egészségügyi, tűzrendészeti szabályok megtartása és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése; a szomszédjogból folyó kötelezettségek teljesítése (mint például a telek határvonalán álló fa közös költségen való eltávolítása); kötelező biztosítási díj fizetése, stb. A haszonélvező köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is.

Értesítési kötelezettség is terheli a haszonélvezőt: A haszonélvező köteles a tulajdonost a (1) dolgot fenyegető veszélyről és (2) a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, (3) ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítési kötelezettség a haszonélvezőt csak akkor terheli, ha a veszélyt, a kár keletkezését nem neki kell kiküszöbölnie.

A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt

A haszonélvezet lényegéhez tartozik, hogy a dologgal való rendelkezés joga a tulajdonost illeti, míg a haszonélvező a birtoklás, használat és a hasznosítás jogával élhet. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A tulajdonosnak nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy a tulajdonában lévő ingatlan – a határozott idő megszűnése után – a lehetőségek szerinti jó állapotban kerüljön vissza. A tulajdonos ezért a haszonélvezet fennállása alatt

(a) ellenőrizheti a haszonélvezet gyakorlását,

(b) a haszonélvezőtől biztosítékot követelhet,

(c) a haszonélvezet gyakorlásának felfüggesztését kérheti a bíróságtól.

(a) Ellenőrzés

A tulajdonos jogosult ellenőrizni a haszonélvezet gyakorlását személyesen vagy megbízott (például szakértő) bevonásával, és az kiterjedhet a dolog állagának, illetőleg a használat, haszonszedés módjának megvizsgálására. Az ellenőrzés során a tulajdonos meggyőződhet arról, hogy a haszonélvező a dolog használata és a hasznok szedése során a rendes gazdálkodás követelményei szerint jár-e el, teljesíti-e a karbantartási kötelezettségét, és általában kötelezettségeinek eleget tesz-e. A tulajdonos az ellenőrzés során tájékozódhat arról is, hogy szükség van-e olyan javításra vagy felújításra, amelyre a haszonélvező nem köteles. A haszonélvező az ellenőrzést tűrni köteles. A tulajdonos ugyanakkor csak a szükséges mértékben élhet az ellenőrzés jogával.

(b) Biztosíték

Ha a haszonélvező a dolgot (ingatlant) nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.

A haszonélvezetet a jogosultságok jogellenes gyakorlása miatt nem lehet megszüntetni, és kártérítést is csak a haszonélvezet megszűntekor lehet követelni. Ilyen helyzetben szükség van a tulajdonos érdekeinek védelmére: ezt a célt szolgálja a haszonélvező biztosítékadási kötelezettsége.

A tulajdonos érdekeinek védelmét nem egyedül a biztosíték szolgálja. Helye lehet annak is, hogy a tulajdonos az érdekeit veszélyeztető magatartás abbahagyását, illetőleg a haszonélvezőt terhelő kötelezettségek teljesítését követelje, és ez iránt pert is indítson. Az ítélkezési gyakorlat szerint ha a kötelességszegés nem jelentős súlyú, biztosíték adása helyett általában a kifogásolt magatartástól való eltiltást, illetőleg az elmulasztott kötelezettség teljesítését rendelik el.

Ha a haszonélvező kötelességszegő magatartását abbahagyja, és annak következményeit elhárítja, biztosítékadási kötelezettsége megszűnik, és a biztosítékot fel kell oldani.

(c) A haszonélvezet gyakorlásának felfüggesztése

Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

A bíróság a haszonélvezet gyakorlását csak súlyos esetben függesztheti fel, és mindig csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben. A haszonélvezet nemcsak a teljes dologra, hanem – a kötelezettségszegés jellegétől függőben – a dolog meghatározott részére is felfüggeszthető (például kertes családi ház haszonélvezete esetén a haszonélvezet csak a kert használatának tekintetében függeszthető fel, ha a kötelezettségszegés a művelés elmulasztásában, a fák elhanyagolásában nyilvánul meg, érintetlenül marad azonban a lakóépület használatának joga).

A felfüggesztés következménye az lesz, hogy a haszonélvező a haszonélvezetből folyó jogokat nem gyakorolhatja, s ilyenkor a birtoklásra, a használatra és a hasznok szedésére a tulajdonos lesz jogosult (például a kertet a tulajdonos veheti használatba).

A felfüggesztés addig tart, amíg a haszonélvező biztosítékot nem ad.

A biztosítékadási kötelezettség azt is terheli, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

Az ingatlan elpusztulása esetén a haszonélvezeti jog sorsa

A haszonélvezeti jog meghatározott dologhoz fűződik. A dolog – vagy jelentős része – elpusztulása esetén tehát a tulajdonos nem köteles azt pótolni, helyreállítani.

A dolog (ingatlan) elpusztulása nem csupán a fizikai megsemmisülést jelenti, hanem általában az eredeti rendeltetésének megfelelő célra való végleges alkalmatlanná válást is. Ha az épület pusztul el, ilyenkor a döntő az, hogy az épületnek a földhöz (telekhez) viszonyítva milyen jelentősége van az ingatlan használatában. Mezőgazdasági termelésre szolgáló föld eredeti rendeltetését nem fogja döntően befolyásolni a gazdasági épület elpusztulása. A lakóépület lebontása viszont a beépítésre szánt ingatlan eredeti rendeltetését megszünteti, ezért itt a haszonélvezetet nem lehet tovább fenntartani.

Az elpusztult dolog helyreállítása vagy pótlása kérdésében a tulajdonos saját érdekei, és lehetőségei szerint dönthet. Főszabály szerint a tulajdonos nem köteles a dolgot helyreállítani. A törvény az elpusztult dolog helyreállítására a haszonélvezőt nem jogosítja fel.

Azonban ha a tulajdonos az elpusztult dolgot – saját döntése alapján – helyreállítja, a haszonélvezet feléled: a birtoklásra, használatra és a hasznok szedésére ismét a haszonélvező lesz jogosult.

Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. A haszonélvezet megszűnése miatt a haszonélvező a tulajdonostól kártalanítást nem követelhet.

Más a helyzet természetesen abban az esetben, ha a dolog olyan ok miatt pusztul el, amelyért akár a tulajdonos, akár a haszonélvező felelős. Ekkor a kártérítésre vonatkozó általános szabályok lesznek az irányadók. A dolog harmadik személy által előidézett elpusztulása esetén a kártérítést a tulajdonos érvényesítheti.

A haszonélvező kérheti a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása vagy közös megegyezéssel való értékesítése esetén, hogy állapítsák meg a haszonélvezeti jog értékét, s őt ezzel elégítsék ki.

A haszonélvezeti jog értékének kiszámítása ingatlanoknál

A haszonélvezeti jog értéke kiszámításának szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§ szabályozza.

Kiszámításának módja: az ingatlan forgalmi értékét el kell osztani hússzal, ez a haszonélvezeti jog egyévi értéke. Amennyiben meghatározott idejű a haszonélvezeti jog, úgy ezt az egyévi értéket kell megszorozni a kikötött évek számával.

Ennél jóval gyakoribb az az eset, mikor holtig tartó haszonélvezeti jog áll fenn. Ilyenkor az egyévi értéket meg kell szorozni a haszonélvező életkorának megfelelő szorzóval. A törvény szerint

-25 évesnél fiatalabb haszonélvezőnél a szorzó 10-szeres

-25-50 éves haszonélvezőnél a szorzó 8-szoros

-50-65 évesnél 6-szoros

-65 évnél idősebbnél 4-szeres.

Vagyis például egy 20 millió forint forgalmi értékű ingatlanon egy 60 éves haszonélvező esetében a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása így történik: 20.000.000/20×6=6.000.000 Ft a haszonélvezeti jog értéke.

Ha a vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel.

A haszonélvezet megszűnése

Megszűnik a haszonélvezet

– a szerződésben megjelölt időpont vagy jövőbeli esemény bekövetkezésével, ha a haszonélvezet szerződésen alapult,

– a haszonélvező lemondásával vagy megszüntető szerződéssel, ingatlannál a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése is szükséges.

– a haszonélvező halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

– a haszonélvezet törvényben meghatározott leghosszabb tartamának elteltével,

– ha a haszonélvező lesz a tulajdonos. A tulajdonjog és a haszonélvezeti jog egy személyben való egyesülése esetén a haszonélvezet azért szűnik meg, mert a haszonélvezetnek tartalmi eleme, hogy más személy tulajdonában lévő dolgon álljon fenn.

Megszünteti végül a haszonélvezeti jogot a dolog elpusztulása is a korábbi pontban részletezettek szerint.

A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot a tulajdonosnak visszaadni, kivéve, ha a megszűnés a dolog elpusztulása miatt következett be.

A haszonélvezet az esetek túlnyomó többségében a haszonélvező haláláig tart. A haszonélvező halála után a dolog kiadására az örököse lesz köteles.

A haszonélvező a haszonélvezet megszűnésekor (a) felelős a dologban felróhatóan keletkező károkért, (b) a rendkívüli munkálatok költségeinek megtérítését követelheti a tulajdonostól.

A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Mulasztással okozza a kárt a haszonélvező, ha nem gondoskodott az őt terhelő rendes karbantartásról, javítások és felújítások elvégzéséről stb. A haszonélvező csak a felróhatóan okozott károkért felelős. A felróhatóság alól való kimentés a haszonélvező feladata.

Ingatlan adásvételi szerződése elkészítését, haszonélvezeti jog alapítását, valamint a lakásvásárlásának teljes jogi lebonyolítását bízza nagy tapasztalattal rendelkező, gyakorlott ügyvédre. 

Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat