+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

 Gyakori, hogy a házunkra, lakásunkra haszonélvezeti jogot engedünk bejegyeztetni egy vagy akár több személy javára. Sokan ennek ellenére nincsenek tisztában a haszonélvezet jogintézményének jelentőségével, jogi szabályozásával. Cikkünk nekik kíván segítséget nyújtani.

Az ingatlan tulajdonosának alap esetben joga van az ingatlanját birtokolni, használni, hasznosítani, hasznait szedni, valamint rendelkezhet az ingatlannal, ugyanakkor viseli a dologgal járó terheket és a kárveszélyt is.

Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, úgy ezek közül a részjogosítványok közül némelyik a haszonélvezőt illeti meg, míg a másik a tulajdonos jogosítványa marad.

Nézzük meg a továbbiakban, hogy mely jogok maradnak a tulajdonosnál, és melyek kerülnek át a haszonélvezőhöz. Vizsgáljuk meg, hogy a haszonélvezeti jog alapításának mik az alapvető szabályai ingatlanok esetében és hogyan oszlanak meg a tulajdonos és a haszonélvező között az ingatlanhoz fűződő jogok.

Cikkünk második részében részletezzük a terhek és költségek viselését, a tulajdonos jogait, a haszonélvezeti jog értékének kiszámítási módját és a haszonélvezeti jog megszűnésének eseteit.

A haszonélvezeti jog szabályait a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5. könyve szabályozza a használati jogok között.

Haszonélvezeti jog alapítása ingatlanon

Haszonélvezeti jogot alapíthatunk szerződéssel vagy keletkezhet jogszabályi rendelkezés alapján a törvény erejénél fogva (ex lege).

Utóbbi esetben a jogszabály rendelkezésén alapuló haszonélvezet létrejön abban a pillanatban, amikor a keletkezéséhez szükséges jogi tény (például az örökhagyó halála) bekövetkezik, ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés a haszonélvezet keletkezésének nem feltétele. Bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba kötelező ugyan, de nem konstitutív, hanem csupán deklaratív (kinyilvánító) hatálya van.

Ezzel szemben a szerződésen alapuló haszonélvezeti jognál a felek szerződése a haszonélvezeti jogot önmagában még nem hozza létre. A haszonélvezeti jog keletkezéséhez a szerződésen felül arra is szükség van, hogy ingatlan esetében azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Haszonélvezeti jogot egyedül a tulajdonos alapíthat. A felek a haszonélvezeti jogot rendszerint a tulajdonjog átruházásával kapcsolatban hozzák létre úgy, hogy a tulajdonjogot átruházó volt tulajdonos köti ki magának, vagy pedig a vevők engednek harmadik személy részére haszonélvezeti jogot. Például ha a szülők vásárolnak gyermeküknek ingatlant, s maguknak a haszonélvezet jogát kötik ki.

Az adásvételi szerződésben egyébként nem az eladóknak, hanem a vevőknek kell az egyidejűleg keletkező haszonélvezeti jog bejegyzésének engedélyezéséről nyilatkozni. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis kimondta, hogy „az ingatlan tulajdonjogának átruházásakor az egyes tulajdonosi részjogosítványokat nem lehet »visszatartani« “.

A haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében.

A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog

A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog, ami azt jelenti, hogy sem élők között, sem halál esetére nem ruházható át, de nem lehet öröklés tárgya sem. (A törvényes öröklés szabályai szerint a túlélő házastárs csak az örökhagyó tulajdonában volt dolgok haszonélvezetét örökli, az a haszonélvezet, amely az örökhagyót illette, örököseire nem száll át).

A dolog tulajdonosának személyében beállott változás a haszonélvezeti jogot nem érinti: csupán alanyváltozás történik a kötelezetti oldalon. Vagyis eladható úgy az ingatlan, hogy azt haszonélvezeti jog terheli, önmagában az ingatlan tulajdonosának változása nem érinti a haszonélvező jogait.

A haszonélvezet személyhez kötött jog, ezt a jogot másra átruházni nem lehet; annak azonban nincs akadálya, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását másnak átengedje. A szerződés egyaránt lehet ingyenes vagy visszterhes. A haszonélvezeti jog gyakorlása átengedésének feltételei: -ellenérték fejében történő átengedésnél köteles erről a tulajdonost értesíteni; – amennyiben a tulajdonos az ingatlan használatára – azonos feltételek mellett – igényt tart, a haszonélvező csak vele köthet szerződést, illetőleg az ajánlat elfogadása a szerződést már létre is hozza.

A haszonélvezeti jog tartalma ingatlanon

A haszonélvezeti jog személyhez kötött korlátolt dologi jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot – rendeltetésének megfelelően – birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

A haszonélvezet ugyanakkor abszolút szerkezetű jog: a haszonélvezővel szemben mindenki más köteles tartózkodni attól, hogy a haszonélvezet tárgyára olyan behatást gyakoroljon, amely a haszonélvezetből folyó jogok gyakorlását akadályozza vagy veszélyezteti. Ez a kötelezettség terheli magát a tulajdonost is: köteles tűrni, hogy a haszonélvező az ő dolgán gyakorolja jogait.

A haszonélvezet tartalmát tehát a tulajdonjogból kivált, önállósult részjogosítványok teszik ki. A jogosítványok egyike sem hiányozhat a haszonélvezetből, ellenkező esetben nem haszonélvezetről, hanem más jogviszonyról van szó.

A haszonélvezet ingyenes, ami azt jelenti, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlása fejében nem köteles ellenszolgáltatást teljesíteni. (Az olyan szerződés, amelyen a felek akár a birtoklás, akár a használat vagy haszonszedés fejében ellenszolgáltatást kötnek ki, haszonélvezeti jogot nem hoz létre, hanem más jogviszonyt, pl. bérletet, haszonbérletet). A haszonélvezőt használati díj fizetésére kötelezni nem lehet, más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése fejében ellenszolgáltatás kiköthető.

A birtoklásra és a birtokvédelemre a haszonélvező ugyanolyan módon jogosult, mint a tulajdonos. A haszonélvező a birtokvédelmet önállóan kérheti.

A dolgot –esetünkben az ingatlant- a haszonélvező hasznosíthatja úgy is, hogy a használatot, illetőleg a hasznok szedését ellenérték fejében másnak átengedi, például bérbeadja az ingatlant.

A birtoklásra, a használatra és a hasznok szedésére a haszonélvezet fennállásának teljes időtartama alatt tehát a haszonélvező jogosult. A tulajdonos e jogokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező nem él velük. Így a tulajdonos saját jogával él, amikor a haszonélvező által elhagyott dolgot birtokába veszi. Az a körülmény azonban, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlásával átmenetileg – ideiglenesen – felhagy, a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg. Bármikor követelheti ezért, hogy a tulajdonos a haszonélvezet tárgyát bocsássa vissza birtokába.

Teljes vagy részleges haszonélvezet ingatlanon

A haszonélvezet kiterjedhet az ingatlan egészére vagy annak részére. A részleges haszonélvezet így kiterjedhet az ingatlan egyes alkotórészeire (például csak a telekre vagy csak az épületre stb.), vagy az ingatlan természetben körülhatárolt egyes részére is.

A haszonélvezet vonatkozhat az ingatlan eszmei hányadára is (például özvegyi haszonélvezeti jog esetén). Ekkor a haszonélvezőt megillető birtoklás, használat és hasznosítás terjedelmét és módját csak a többi hányadra jogosult személlyel (tulajdonossal, tulajdonostárssal, más haszonélvezővel) szemben fennálló jogviszony keretében lehet meghatározni a közös tulajdon szabályai szerint.

A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. Ezek a haszonélvezetet egy időben, egymás mellett gyakorolják vagy sorrendben egymás után élhetnek ezen jogukkal.

A haszonélvezeti jog mindig csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvező életének vége a haszonélvezeti jog időtartamának végső határa. Ezen belül is korlátozható azonban a haszonélvezet fennállása. Ennek kétféle módja van: a haszonélvezet időtartamának dátumszerű megjelölése vagy időtartamának jövőbeli esemény bekövetkezéséhez való kötése.

A haszonélvezet időtartama

A haszonélvezeti jog mindig csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvező életének vége a haszonélvezeti jog időtartamának végső határa. A haszonélvezet időtartamát a haszonélvezetet létrehozó szerződésben lehet korlátozni. Ha a szerződés ilyen korlátozást nem tartalmaz (az időtartamról egyáltalán nem tesz említést), a jogosultat a haszonélvezeti jog élete végéig illeti meg (“holtig tartó haszonélvezeti jog”), illetőleg jogi személy esetében 50 évig.

A haszonélvező jogai és kötelezettségei

A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A haszonélvező legáltalánosabb kötelezettsége a rendes gazdálkodás követelményeinek megtartása.

Főszabályként a tulajdonos hozzájárulása kell a haszonélvezetbe adott ingatlan átalakításához vagy lényeges megváltoztatásához, illetve gazdasági rendeltetésének megváltoztatásához.

A haszonélvezőt terheli az értesítési kötelezettség, a dolgot fenyegető veszély vagy beállott kár esetén. A tulajdonosnak az elhárításhoz vagy kár következményeinek megszüntetésére irányuló tevékenységét a haszonélvezőnek el kell tűrnie.

Ingatlan adásvételi szerződése elkészítését, haszonélvezeti jog alapítását, valamint a lakásvásárlásának teljes jogi lebonyolítását bízza nagy tapasztalattal rendelkező, gyakorlott ügyvédre. 

Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat