+36-1-331-1614; Mobil: 06-20-341-5708; | Iroda: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. II. emelet 5. | info[@]bizikugyvediiroda.hu

INGATLAN ELADÁS – SZJA VÁLTOZÁSOK 2017-BEN

1. INGATLAN ELADÁSOK NAPJAINKBAN
Jelenleg élénk a lakáspiac. Pörög az ingatlanpiac Budapesten és vidéken is, növekszik az értékesítések száma.
A CSOK és a lakás áfa csökkentésének hatására még jó ideig megnövekedett kereslettel számolhatunk.
Elemzők jó befektetésnek tekintik az ingatlanvásárlást, hisz az alacsony banki kamatok miatt gyors megtérüléssel számolhatunk.
Eddig ez a megállapítás és az élénkülés főleg a lakáscélú ingatlanokra (lakás, családi ház) volt igaz, hiszen ha a megszerzést követő öt éven túl eladtuk a lakásunkat, akkor nem kellett egyáltalán SZJA-t fizetnünk a szerzett bevétel után. Nem lakáscélú ingatlanoknál viszont (pl. üzlethelyiség, garázs, tároló, gyümölcsös, szántó, stb.) 15 évig kellett megtartanunk ahhoz az ingatlant, hogy az eladást követően ne kelljen személyi jövedelemadót fizetnünk a kapott vételár után. Igaz, a vételárból származó bevételt csökkenthettük igazolt költségekkel, mint például értéknövelő beruházások és a megszerzéssel járó költségek (pl. vételár), de a 15 év elég hosszú idő volt, melyet ki kellett várnunk az adómentességhez.

2. INGATLAN ELADÁS ADÓ VÁLTOZÁSA 2017-BEN
Most ez teljesen megváltozott 2017. január elsejétől. Ugyanis kiterjesztették az adómentességet 5 év elteltével a lakáscélú ingatlanokon túl az összes ingatlanra.
Vagyis nem kell 15 évet várnia a tulajdonosnak ezen túl arra, hogy eladja ingatlanját, megteheti ezt már SZJA mentesen a szerzést követő 5 év elteltével is mindegyik ingatlan esetében.
Ez igen jó hír az ingatlantulajdonosoknak, mégpedig az üzlethelyiség, garázs, tároló, gyümölcsös, szántó, stb. tulajdonosoknak!
Várhatóan tovább élénkül tehát idén az ingatlanpiac, és tovább növekedhet azoknak a száma, akik értékesíteni kívánják ingatlanjukat.
Sok vevő a válság éveiben kivárt, ám most a félretett megtakarításából rászánja magát ingatlan vásárlására.
Ugyanakkor jelentős azon eladók száma, akik szeretnék eladni nagyobb és drágább lakás ingatlanjukat, vagy kisebb értékű nem lakáscélú ingatlanjukat, és a vételárból olcsóbb, kisebb ingatlant vagy egyéb célú ingatlant vásárolnának.

3. AZ SZJA TÖRVÉNY (1995. évi CXVII. törvény) JELENLEG HATÁLYOS EZT SZABÁLYOZÓ RENDELKEZÉSE:
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(4) Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg)
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

A megszerzésre fordított összegnek minősül leggyakrabban az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; illetve örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.

4. AZ SZJA TÖRVÉNY (1995. évi CXVII. törvény) KORÁBBAN (2017.01.01 ELŐTT) EZT SZABÁLYOZÓ RENDELKEZÉSE:
(4) Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás – a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
(5)
(6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint
a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel),
b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog
átruházása esetén a jövedelem a számított összeg
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

5. FELKÉSZÜLÉS A 2017-ES ÉVRE:
Az ügyvédi tapasztalat is alátámasztja az élénkülő keresletet.
Az ingatlanok egyre rövidebb idő alatt kelnek el, a gyors ügylet azonban sok veszélyt is rejthet magában.
A vevők sokszor lemaradnak a lakás vételről, ha nem elég gyorsak, ha sokáig haboznak és bizonytalankodnak. A felek egyre inkább hajlamosak megfeledkezni a szükséges óvatosságról, és a mielőbbi eladás/vásárlás reményében gyorsan döntenek.
Nagy árat fizethet meggondolatlanságáért, ha nem bízza ingatlan adásvételi szerződése elkészítését és az egész lakás vásárlási/eladási ügylet lebonyolítását tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező ügyvédre.
Milyen a jó ingatlan adásvételi szerződés? Milyen adó-, és illetékkedvezményeket vehet igénybe ingatlan eladás és vétel esetében? Bővebben olvashat erről honlapomon.
Vállalom ingatlan adásvételi szerződése elkészítését, ingatlan eladásának-vételének teljes lebonyolítását. Bízza ügyét nagy tapasztalattal rendelkező, gyors és gyakorlott ügyvédre kedvező áron. Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon  kattintva.

2017.01.09.